Ötvenkét magyar település száztizenhárom épületén keresztül mutatja be a magyar építészet egyik legnagyobb alakjának, a kétszáz éve született Ybl Miklósnak az életművét az a kötet, amely Ybl összes címmel jelent meg a napokban, s amelyből világosan kiderül, hogy – bár legismertebb alkotásai Budapesten találhatók – Ybl Miklós nem csak a főváros építésze volt.

Az Ybl összes cím nem hangzatos túlzás, a szerzők valóban a lehető legalaposabban feltérképezték a magyar építészet egyik legkiválóbb mesterének, a kétszáz éve született Ybl Miklósnak az életművét: 52 település 113 épületét mutatják be, sőt, ezeken túl még olyan kisebb alkotásokat is, mint a síremlékek, szökőkutak vagy szobortalapzatok. Ez pedig nem is olyan egyszerű munka, mint gondolnánk – a kötet személyes hangvételű beszámolóiból kiderül, hogy számos forrás, levéltári dokumentum és szakmonográfiák összevetése után alakult ki az egész életművet átfogó lista.

Nem volt egyszerű gyakran a helyszínek felkeresése sem. Ahogy Halász Csilla, a Látóhatár kiadó gondozásában megjelent, igényes kivitelezésű kiadvány szerkesztője fogalmaz, utaztak hóban és esőben, elhagyatott tanyák közt bolyongtak vagy földutak sarában próbálták megközelíteni az olykor már szinte teljesen feledésbe merült épületeket.

Mert – és ez a kötet talán legfontosabb üzenete – Ybl egyáltalán nem csak a főváros építésze volt. Az emlékév sok kiadványa és rendezvénye most is csak a legismertebb alkotásokat vonultatta fel: a frissen rendbetett Várbazárt, a királyi palota terveit, a maga korában is kivételes presztízsberuházásnak számító Operaházat, vagy a budapesti főúri palotákat és középületeket. Pedig éppen ebből a kötetből derül ki, hogy életműnek legalább ennyire hangsúlyos elemei vannak Budapesten kívül is.

Ybl, ahogy az Viczián Zsófia egyes fejezeteket bevezető társadalomtörténeti tanulmányaiból is kiderül, a maga korában a kastélyépítészet specialistájának számított. Tervezett a kor legelőkelőbb családjainak, ha kellett, átalakította korábbi házaikat, és megépítette a gazdálkodáshoz elengedhetetlen melléképületeket is. Többen a család kriptájának, síremlékének tervezését is rá bízták. Számos település – köztük például Fót, Nagycenk vagy Kecskemét – köszönheti a templomát neki, ezek ma is megbecsült műemlékekként őrzik a letűnt korok emlékét.

Vannak megyék, ahol szinte egymást érik az Ybl épületek: Békésben például tizennégy, Pest megyében tizenkettő, Hevesben hét alkotás fűződik nevéhez. A kötet külön kiemelendő erénye, hogy nem csak csokorba gyűjti a Budapesten kívüli épületeket (egy-egy kis képpel együtt), hanem térképen is ábrázolja, így az akár útikönyvként is használható. Sőt, éppen e térképről derül ki, hogy a szerzők még a határon túli településeket is felkeresték, ha a szakirodalomban Yblhez köthető építményre bukkantak.

A felvonultatott adatmennyiség tehát imponáló, az olvasó mégsem érzi, hogy száraz tudományos munkát vesz kézbe. Timár Sára hangulatos, informatív, művészi képeit jólesik nézegetni: minden egyes alkotás meg lett örökítve. A fotókat Őrfi József építész rövid leírásai kísérik, amelyek nem csak bepillantást engednek az épületek múltjába, hanem fel is hívják a figyelmet azok értékeire, sőt, nem egyszer javaslatot is megfogalmaznak, hogy miképpen volna hasznosítható az épített örökség napjaink településfejlesztésében, a turisztikai vonzerő növelésében.

Az Ybl összes című kötet bemutatója 2014. november 6-án, 11 órakor lesz a Várkert bazárban, amelyre az érintett települések polgármesterei is hivatalosak.

MP