Ezeket kell tudni az önkormányzati választásokról
A Századvég Alapítvány tanulmánya összefoglalja az önkormányzati választási rendszerre vonatkozó alapvető ismereteket
Megjelent a Századvég Alapítvány tanulmánya, amelyben olvashatók a közelgő önkormányzati választással kapcsolatos legfontosabb szabályok, tudnivalók, szabályozási érdekességek és határidők. Az önkormányzati választásokról szóló tanulmány összefoglalja a helyi és nemzetiségi önkormányzati választási rendszerre vonatkozó alapvető ismereteket, illetve az egyes választási határidőkhöz, határnapokhoz megfelelő magyarázattal szolgál.
A helyi önkormányzati választások jelentőségét növeli, hogy Magyarországon összesen közel 3200 települési és megyei önkormányzat működik – olvasható a tanulmányban. Mintegy kilenc millió választó dönt arról, hogy – a polgármesterekkel együtt – az elkövetkezendő öt évben ki lesz az a több mint 16 ezer képviselő, és a mögöttük álló politikai erők, akik meghatározzák és befolyásolják az egyes községek, városok, megyék és a főváros helyi közérdekű ügyeit, működését, gazdálkodást - rövid és hosszú távú jövőjét.
A helyi önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozás anyagi jogi része tartalmazza, hogy kik rendelkeznek aktív (választó) és/vagy passzív (választható) választójoggal, a lakosságszámhoz mérten mekkora a képviselő-testület, közgyűlés létszáma, az eljárási szabályok pedig a választás lebonyolítására vonatkoznak a köztársasági elnöki kiírástól egészen az eredmény megállapításáig, a választási iratok megsemmisítéséig.
Ezekhez kapcsolódóan változás, hogy a polgármestert és a képviselő-testületet öt évre választják. A szabályok megengedik, hogy helyi lakcím nélküli magyar, illetve EU tagállam állampolgárra is lehet szavazni. A főpolgármester-jelöltséghez elegendő legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlása. Átalakult a fővárosi közgyűlés, amelynek a megválasztással tagja mind a huszonhárom kerületi polgármester.
A nemzetiségi önkormányzati választási szabályokra is kitér tanulmány, ugyanis a szavazás napja és a választási határidők is megegyeznek a helyi önkormányzati választással. A nemzetiségi választáson az lehet választó és választható, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának új feltétele – a visszaélések elkerülése érdekében –, hogy településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma, a legutolsó népszámlálás összesített adatai szerint a harminc főt elérje; illetve a területi nemzetiségi önkormányzat esetében pedig, hogy a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz legyen.
Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a törvény erejénél fogva ki kell tűzni.
Forrás: MTI