Lényegében elismerte a Magyar Nemzet érdeklődésére a fejlesztési tárca, hogy már készülnek azok a forgatókönyvek, amelyek a kéményseprés államosítására vonatkoznak. A szolgáltatók szerint a változások fő oka a rezsicsökkentés. A katasztrófavédelem által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint eddig 110 településen kellett ideiglenes szolgáltatót kijelölni, a legrosszabb a helyzet Hajdú-Bihar megyében.

A kormány vizsgálja, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás körül milyen változtatásokra van szükség. A döntések előkészítés alatt állnak, így a végleges dokumentumok még nincsenek készen. Az első megalapozó tanulmányok elkészültek, de még számos kérdés tisztázásra vár – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A Magyar Nemzet az iránt érdeklődött a tárcánál, napirenden van-e a kéményseprés központosítása, államosítása, miután a területen működő vállalkozások hónapokkal ezelőtt jelezték: a rezsicsökkentés következtében hosszú távon nem tudják ellátni a feladatukat. Az NFM válaszában kitér arra is, hogy várható döntéseik „a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartását és további lehetőségeinek kiaknázását”, valamint a közszolgáltatások színvonalának növelését, a hatékonyságot és az ellátásbiztonságot célozzák.

Mint a lap már korábban is beszámolt, a szolgáltatócégek véleménye szerint könnyen lehet, hogy az állam a kéményseprés központosítását tűzte ki célul, amelynek előkészítése azzal kezdődött meg, hogy erre a területre is kiterjesztette a rezsicsökkentést. Mint arra egy neve említésének mellőzését kérő kéményseprő-ipari vállalat vezetője felhívta a figyelmet, a díjak kötelező mérséklésével és az elmaradó kompenzációval a megyei és magántársaságok nehezebb helyzetbe kerültek, és ez később indokot adhat az állami beavatkozásra.

A szakember szerint az ágazatban egyre nagyobb a feszültség, több munkavállalót kellett elbocsátani, a helyzet pedig csak azért tartható ideig-óráig, mert a nyári időszak nem számít csúcsszezonnak. A területen zömében jelenleg is közösségi – önkormányzati – tulajdonú, egész megyéket ellátó kéményseprő cégek működnek. Emellett kisebb számban akadnak magántársaságok is, amelyek hazai kézben lévő kis- és közepes vállalkozások.

Az idei nyár eleje óta a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete is többször jelezte, hogy az ágazat nehéz helyzetben van. A szervezet elnöke, Vidra Zoltán több megyét érintő, teljes leállásról számolt be július elejétől, később pedig azt közölte, hogy a cégek a kompenzáció reményében egyelőre nem húzzák le a rolót. Csődhelyzetben sem marad szolgáltatás nélkül egyetlen település sem, a tevékenység felfüggesztése esetén ugyanis az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöl ki ideiglenes szolgáltatót, a szükséges pluszforrások biztosítása mellett.

Ez átmeneti megoldást jelenthet a pénzhiányra is, hiszen a kijelölt kéményseprő-ipari cég megegyezhet a tevékenységét felfüggesztő vállalattal. Az OKF-nél lapunk megkeresésére közölték: jelenleg Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Baranya megye egyes településein van kijelölt kéményseprő-ipari szolgáltató.

A teljes cikk a Magyar Nemzet 2014. szeptember 6-i számában olvasható.