A feladatfinanszírozás nagyobb korrekcióit elvégezzük a jövő évi költségvetésben, és a későbbiekben nem lesz rá szükség, hogy tervezési hiányosságok miatt komolyabban be kelljen avatkozni – jelentette ki Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, Monor korábbi polgármestere a Magyar Nemzet 2014. augusztus 4-i számában megjelent interjúban. 

– Több önkormányzati szövetségi vezető azt nyilatkozta a napokban, hogy akár 20-30 milliárd forintos korrekcióra is szükség lehet a feladatfinanszírozási rendszerben. Mi erről a véleménye?

– Természetes, hogy ekkora költségvetési tételnél, egy ilyen nagy rendszernél vannak bizonytalanságok. Ebben több dolog is közrejátszik, többek között az, hogy az önkormányzati bevételek nem egyenletesen érkeznek be. A főváros és a nagyvárosok kedvezőbb helyzetben vannak, míg az elmaradott térségek kistelepüléseinek szinte egyáltalán nincs komoly adóbevétele. Ráadásul a gazdaság szüntelenül mozgásban van, cégek csökkentik termelésüket vagy éppen meg is szűnnek, emiatt több önkormányzatnál kiesik az előre betervezett adóbevétel. Egyes településeken a megszűnő adóbevétel és az ipari termelés csökkenése miatt adó-visszafizetési kötelezettség is megjelenik, ami megint csak terheli a büdzsét. Végül vannak olyan önkormányzatok, amelyek az elmúlt évek, évtizedek elhibázott beruházásai, szerződései miatt peres eljárásba kerültek, és emiatt komoly fizetési kötelezettségeik lettek. A működési kiegészítő támogatások egyik szerepe azonban éppen az, hogy ezeket a nehezen előrejelezhető helyzeteket kezelje. Mi az eddig beérkezett kérelmekből nem érezzük a tömeges mértékű, 20-30 milliárd forintos igényt.

– Hogy lehet ekkora különbség az önök és az érdekképviseletek várakozásai között?

– Tárgyalni fogunk az önkormányzati érdekképviseletekkel arról, hogy ők milyen számítások alapján becsülik ilyen nagyra a korrekciót. Az első, már lezárt körben 270 önkormányzat körülbelül 2,5 milliárd forintnyi kiegészítő támogatásban részesült, de a kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani. Nem számítunk azonban több tízmilliárdos támogatási igényekre. Azt viszont érezzük, hogy szükség van egy olyan új informatikai hálózat kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy a települések pénzügyi teljesítése és a költségvetéssel kapcsolatos kérdések egy egységes rendszerben jelenjenek meg. Ennek segítségével akár több évre előre is sokkal könnyebb lesz tervezni az önkormányzati szektorban.

– Ha mégis nagyobb méretű korrekcióra lesz szükség, akkor megvan rá a fedezet?

– Nagyságrendileg 20 milliárd forint tartalékunk van, amiből az önkormányzatok működéséhez tudunk támogatásokat adni. Ennek köszönhetően minden felelősségteljesen vezetett önkormányzat működése garantált.

– A települési önkormányzatoknál 2013. január 1-je óta működik a feladatfinanszírozás. Mik az eddigi tapasztalataik?

– A központi büdzsé tervezésénél a gyakorlati tapasztalatok nyomán kell megvizsgálni, hogy az egyes településeknél az adott feladathoz milyen mutatószám alapján kell megterveznünk a feladatfinanszírozásban oda jutó részt. Ezekből látszik, hogy eget rengető változásra már nincs szükség a rendszerben. A szociális területet, a közművelődést és a kultúrát érintő feladatoknál, amelyeknek a finanszírozása csak részben vagy egyáltalán nem tartozik hozzánk, időnként több bizonytalanságot látok, de a költségvetési törvény elfogadásáig ezek a számok is a helyükre kerülnek.

– Meddig tart még a rendszer finomhangolása?

– Nem valószínű, hogy a finomhangolás lezárulna, hiszen egy ekkora rendszernél a gazdasági környezet változása, egy-egy térségi nagy foglalkoztató megszűnése vagy éppen megjelenése bármikor hozhat olyan helyzeteket, amelyekre reagálni kell. Úgy gondolom azonban, hogy a feladatfinanszírozásban a nagyobb korrekciókat a jövő évi költségvetésben elvégezzük, és a későbbiekben nem lesz rá szükség, hogy tervezési hiányosságok miatt komolyabban be kelljen avatkozni.

– A Nemzetgazdasági Minisztérium már körözteti a jövő évi költségvetés tervezésének alapjait a tárcák között. Mekkora változásra lehet számítani a feladatfinanszírozásban?

– Még nincs olyan stádiumban a jövő évi költségvetés előkészítése, hogy erről érdemben tudjunk beszélni.

– 2014-től kezdve négy év alatt, egyenlő részletekben összesen 50 milliárd forint támogatást ad az állam az adósságkonszolidációban részt nem vett 1176 településnek. Hol tart ez a folyamat?

– Idén, elsősorban a kistelepülések megkapták az első, 12,5 milliárd forintos részletet, amelyet fejlesztési, felújítási célokra kell elkölteniük. Az önkormányzatok elvégzik a beruházást, majd a végén el kell számolniuk a támogatással a tárcának. A program folytatódik, a cél az, hogy négy év alatt a teljes összeg eljusson az érintett önkormányzatokhoz.

– Ami az önkormányzati adósságátvállalást illeti, az egyik legfontosabb kitűzött cél az volt, hogy ne termelődjön újra a korábban hatalmasra dagadt adósságállomány. Elérték?

– Először is fontos tisztázni, hogy a hitel önmagában nem bűn. Másrészt meg kell jegyezni azt is, hogy az önkormányzatoknál nagyrészt azért halmozódott fel 1100 milliárd forintnyi adósság, mert 2004 és 2009 között az állam 1500-1600 milliárd forintot vont el tőlük. Az önkormányzatok ugyanis részben hitelből, részben pedig vagyon értékesítésből finanszírozták a többletfeladatokat.

– De mivel lehet megakadályozni az újbóli eladósodást?

– Hogy az adósságátvállalás után a hiány ne termelődjön újra, sok önkormányzat komoly átalakításokat hajtott végre működésében. Ahol még nem tették meg, ott pótolni fogják, mert működési hiánnyal nem tervezhetnek költségvetést. Másrészt az állam az adósságok átvállalásával és a kötelező feladatok finanszírozásával csökkentette a hitelfelvétel veszélyét. Működésre nem is lehet hitelt felvenni, azt pedig nem lehet kizárni, hogy egy fizetőképes, nagy adóbevétellel rendelkező önkormányzat hitelt vegyen fel a fejlesztések gyorsításához. A rendszer véleményem szerint jól működik.

– A nem uniós programokat érintő, egy évet meghaladó fejlesztési hitelekhez tízmillió forint felett kormányzati engedélyt kell kérni. Mennyi kérelemmel fordulnak az önkormányzatok a kormányhoz, és azok hány százaléka kapott szabad utat?

– Jelen pillanatban nincs végleg elutasított hiteligény. A kormány a kérelmek jelentős részét megtárgyalta és elfogadta, a többivel kapcsolatban pedig további egyeztetések várhatók.

– Több önkormányzati szövetség vezetője szerint egyes kistelepülések polgármesterjelöltek nélkül maradhatnak az őszi önkormányzati választáson, miután az új ciklusban az ötszáznál kevesebb lakosú falvak vezetői csak bruttó 149 575 forintot keresnének. Várható-e változás?

– Ebben az ügyben folynak az egyeztetések az önkormányzati szövetségekkel, a kormányon belül és a kormánypárti frakciók is tárgyalnak erről. Számokat nem mondanék előre, de biztos vagyok benne, hogy az ügy rendeződni fog.

– Gelencsér Attila, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a megyei önkormányzatok jövőbeni szerepével kapcsolatban többször azt nyilatkozta, hogy jó lenne, ha hazai források is megjelennének a pályázati rendszerben, a pénzek elosztásában pedig a megyék is szerepet vállalnának. Lát erre esélyt?

– Abban mindannyian egyetértünk, hogy a fejlesztéseknél szükség van hazai pénzre, de a gazdaság teljesítőképességétől függ, hogy ez mikor lehet realitás. A kormánynak az a szándéka, hogy a megyék a területfejlesztésben szerepet kapjanak, és ha lesz arra lehetőség, hogy a rendszerben belföldi pénzek is megjelenjenek, akkor a megyei önkormányzatok előtt újabb lehetőségek nyílhatnak meg.

– Gelencsér úr beszélt arról is, hogy minden megye szívesen venné, ha a vidékfejlesztésben, munkahelyteremtő és civil források elosztásában is lenne valamilyen szerepe, illetve a Leader-pénzek sorsára is lenne rálátása. Ez megvalósulhat?

– Az a szervezet, ami a Leader-források elosztását, a pályázatok elbírálását végzi, többé-kevésbé ellátja a feladatát, emiatt nagyon kevés panasz érkezik. A megyék ettől függetlenül kaphatnak további koordináló, pályázat segítő vagy éppen elbíráló feladatokat, ez azonban kormányzati döntést igényel.

– A rezsicsökkentés egyszerre könnyített és nehezített is az önkormányzatok helyzetén. Kérem, vonjon mérleget!

– Az önkormányzatok ebből a szempontból nincsenek egységes helyzetben, mert bevétel kiesése csak azoknak a településeknek lehetett, amelyeknek a közszolgáltató cége profitorientáltan működött. Ezek jellemzően a nagyobb és jobb helyzetben levő önkormányzatok, a többi településen nem jelentkezett ez a veszteség. Ráadásul a rezsicsökkentést önmagában nem, csak a közszolgáltatások rendszerének átalakításához kapcsolódóan lehet vizsgálni. Arra törekszünk ugyanis, hogy olyan rendszer alakuljon ki Magyarországon, ami a közszolgáltatáshoz szükséges tényleges költségeket fedezi, vagyis nem profitorientált. A rezsidíjakat tartósan alacsonyan kívánjuk tartani.

– Vannak olyan önkormányzati szereplők, amelyek rövidtávon potenciális vesztesei lehetnek ennek?

– Egyelőre nem látunk ilyet, egy-egy kisebb település kis szolgáltatója kerülhetett nehéz helyzetbe, de az is egyértelmű, hogy ezeket a szolgáltatásokat nagyobb társaságok tudják gazdaságosan ellátni.

– A közmunkaprogram elsősorban a nehéz sorsú kistelepülések számára valóságos mentőöv. Várható, hogy tovább növekednek a programra szánt források?

– A közfoglalkoztatásra egyértelműen szükség van a meglevő munkanélküliség miatt. Másrészt van a társadalomban egy olyan réteg, amelynek nincs reális esélye bekerülni a valós munkaerő piacra. Ezek az emberek az életkoruk, képzettségük vagy éppen az egészségi állapotuk miatt olyan hátrányban vannak, hogy szinte kizárólag csak a közfoglalkoztatásban tudnak dolgozni. Így a program tartósan meg fog maradni, ezzel együtt a cél az, hogy minél többen visszajussanak a munkaerő piacra.

– Az ellenzék gyakran érvel azzal, hogy a közfoglalkoztatottak csak látszat tevékenységet folytatnak. Mivel tudják ösztönözni az önkormányzatokat arra, hogy a programban részt vevőkkel értékteremtő munkát végeztessenek?

– Az elmúlt időszakban számos programot indított a Belügyminisztérium, amely konkrétabb, termelő jellegű foglalkoztatás elindításához nyújtott támogatást a kisebb településeken. Ugyanakkor meg kell azt is jegyezni, hogy az önkormányzatok több olyan tevékenységet, így például a karbantartást, takarítást is el tudják végeztetni a programban, amelyekre nem nagyon lenne máshonnan pénz, mint ahogy állami szervek is alkalmaznak közfoglalkoztatottakat.

– A Fővárosi Közgyűlés megválasztásának és jövőbeni működésének módosított szabályairól szóló jogi viták az Alkotmánybíróság július 21-én kihirdetett határozatával lezárultak. Az új szabályozással kapcsolatban Tarlós István főpolgármester és korábban Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is beszélt a városvezetői jogkörök, így például a vétójog kiterjesztésének lehetőségéről. Megkezdődött már a törvény előkészítése, hogy az új közgyűlés októberben korrekt, mindenki számára világos keretek között kezdhesse meg a munkáját?

– A választójogi törvény adott. Az pedig, hogy az Országgyűlés az elkövetkező időben foglalkozik-e majd a fővárosi közgyűlést ilyen értelemben meghatározó kérdésekkel, nagyrészt a Fidesz-frakciótól függ.

– Orbán Viktor miniszterelnök egyik interjújában kifejtette, hogy a főváros közigazgatási rendszerét a módosítások ellenére is újra kell gondolni, s ebben a kormányzati periódusban megszülethet végre egy új Budapest törvény. Lát reális lehetőséget minderre?

– A közigazgatás jelenlegi rendszerének az elemzése és az értékelése a közeljövőben megtörténhet. Meg kell nézni, hogy mi valósult meg a kitűzött célokból, és mit lehetne hatékonyabban, gazdaságosabban is elvégezni. Minden ettől függ.

– Sokan a vidék-főváros ellentét kiéleződését látják a sajtóban Lázár-Tarlós-vitaként megjelenő ügyekben, kiváltképp a 3-as metró felújításánál. Tény, hogy kevesebb az elosztható uniós forrás, s ez az önkormányzatok között feszültségeket gerjeszt. Van elképzelésük ezek enyhítésére?

– Nem gondolnám, hogy van vidék-főváros ellentét. Választási évben, a költségvetés előkészítése előtt vagyunk, ilyenkor szinte természetes, hogy ha korlátozott forráselosztás van, akkor a szereplők igyekeznek úgy kommunikálni, hogy javítsanak a helyzetükön. Itt is erről van szó, a munkájukat végzik, ezért is kaphatnak majd bizalmat a választóktól. Az önkormányzatok több forrást szeretnének, ami érthető és természetes velejárója a költségvetést körülvevő folyamatoknak. Nem kell ebbe a helyzetbe mély törésvonalakat beleképzelni. Ami pedig a 3-as metrót illeti, a kormány engedélyezte, hogy a főváros hitelt vegyen föl a vonal felújításához, sőt, kész állami garanciával segíteni a hitelfelvételt.

Forrás: Magyar Nemzet