A kormány az újabb adósságátvállalásért cserébe azt várja az érintett önkormányzatoktól, hogy az átvállalt hitelekért cserébe szervezőként kapcsolódjanak be a helyi gazdaság élénkítésébe; gazdaságfejlesztési és -növekedési tervet kell készíteniük. Kósa Lajos azt mondja, részben Debrecen példájára hivatkozik a kormány, hiszen az önkormányzat már elkészítette és bemutatta ezt a tervet.

A kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben. Debrecennek 9 milliárdos adóssága maradt azt követően, hogy az állam korábban átvállalta a tartozás kétharmad részét, vagyis 18 milliárd forintot.

Kósa Lajos a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában elmondta, hogy az Orbán-kormány a megalakulása után azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szeretné az ország adósságát minden szempontból rendezni. Debrecen polgármestere kiemelte, hogy a szocialista kormányzás alatt az állam 8 milliárdos adóssága 21 milliárd forintra nőtt 2010-re. Ezen túlmenően az önkormányzati adósság is jelentős volt, a nyugdíjbiztosításnak is volt egy nagy belső adóssága, és az emberek devizaadóssága is hatalmas összeget tett ki. Kósa Lajos azt mondja, ezeket az adósságokat kezdte el felszámolni a kormány.

Az önkormányzati adósságrendezés három lépésben történik meg; először a megyei önkormányzatok adósságát vállalta át az állam, s két lépésben konszolidálja az önkormányzatok adósságát. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy az első adósságátvállalás után a debreceni önkormányzat 500 millió forintot törlesztett, így jelenleg 8 és fél milliárd forint adóssága van, amit most átvesz az állam. Az újabb adósságkonszolidáció után évente egy-másfél milliárd forinttal több maradhat majd a városkasszában, amit nem kell majd a hitelek törlesztésére fordítani. Hogy ezt mire költi majd a város, az a jövő évi költségvetés tervezésekor dől el.

A polgármester ugyanakkor kiemelte, vannak még vitatott tételek. „Debrecen esetében a vitakérdés az az lehet, hogy mi - ahogy eddig mindig - a folyószámla-hitelkeretünket mindig év végén feltöltöttük, tehát soha nem fordultunk nyitott folyószámla-hitelkerettel a következő évre. Ezt azonban jó néhány önkormányzat nem tette meg, és a tavaly fennálló folyószámla-hitelkeretét átfordította tartós adósságra. Ezért most ez belekerült a szanálási tételbe." - magyarázta Kósa Lajos, aki szerint ezt egységesen kell kezelni.

A városvezető kérdésre elmondta, hogy ebben a lépésben az állam az önkormányzati tulajdonú vállalatok adósságát nem vállalja át. „Ez nem is illik ebbe a kérdésbe, mert ott jó néhány ágazati, ágazatpolitikai kérdést kell rendezni, például a vízszolgáltatásnál, a hulladéknál és a távhőnél. Ott nagyon-nagyon tarka a kép, s nem is lenne helyes, más szóval durva, nem kellően finom beavatkozás lenne, ha az állam az önkormányzati vállalatok adósságát átveszi. Az önkormányzati vállalatok között például van olyan, ami önkormányzati alapfeladatot lát el, és van olyan, amelyik nem" - magyarázta Kósa Lajos.

A kormány az újabb adósságátvállalásért cserébe azt várja az érintett önkormányzatoktól, hogy az átvállalt hitelekért cserébe szervezőként kapcsolódjanak be a helyi gazdaság élénkítésébe; gazdaságfejlesztési és -növekedési tervet kell készíteniük. Ennek illeszkednie kell a nemzeti fejlesztési programhoz, amit 2014 és 2020 között kellene megvalósítani az uniós fejlesztési forrásokra támaszkodva.

Kósa Lajos azt mondja, részben Debrecen példájára hivatkozik a kormány, hiszen az önkormányzat már elkészítette és bemutatta ezt a tervet. „Ez nem urbanisztikai fejlesztésre, nem főtérkövezésre, csapadék-vízelvezetésre vonatkozik, hanem ez kifejezetten gazdaságfejlesztési stratégia" - hangsúlyozta a polgármester, aki hozzátette, hogy a következő uniós támogatási ciklusban az EU-s pénzek 60 százalékát gazdaságélénkítésre szeretnék fordítani Magyarországon.

Kósa Lajos azt is elmondta, hogy a városi innovációs gazdaságfejlesztési programokat az Európai Unióval is egyeztetni kell. A debreceninél ez már folyamatban van. Eddig egy vitás kérdés merült fel: a Civaqua programnál például egyelőre nem dőlt el, hogy elfogadják-e ezt is a gazdaságfejlesztés egyik eszközének.

A Civaqua program

Már az 1970-es években megfogalmazták a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) koncepcióját, azzal a céllal, hogy a Keleti-főcsatornából öntözővízzel lássák el a kiváló mezőgazdasági adottságú Hajdúhátságot (Hajdúböszörmény- Debrecen- Ebes térségét). A mintegy 30 000 hektáros terület öntözését biztosító rendszer akkor csak részlegesen valósult meg, a kapcsolódó üzemközi, üzemi beruházások elmaradása miatt a megépült létesítmények kihasználtsága nem megfelelő. Napjainkban ismét napirendre került a vízellátó rendszer továbbfejlesztésének igénye.

A Civaqua program olyan térségi fejlesztést jelent, amely egyszerre szolgálja a természetvédelem ügyét, a mezőgazdaság, az ipar gazdasági igényeit és a lakosság idegenforgalmi, sport és rekreációs elvárásainak kielégítését és fejlesztését. A HTVR továbbfejlesztését motiváló főbb területfejlesztési igények többek között az öntözési lehetőségek biztosítása, Debrecen környezeti állapotának javítása, a porszennyezés csökkentése, elhárítása, a Debreceni Nagyerdő vízháztartási helyzetének javítása, az Erdőspusztai jóléti tórendszer vízpótlása. (forrás: Debrecen innovációs gazdaságfejlesztési programja 2014-2020)

Forrás: dehir.hu