Ami helyben megoldható, azt helyben kell megoldani, és ez sikerülhet is, ha egy település lakói egyéni és közösségi szinten is segítik egymást - derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) vidékfejlesztési konferenciáján, 2013. október 14-én, a szubszidiaritás elvei alapján működő Szentkirályon. A konzultáció résztvevői megismerkedhettek Pusztaföldvár példájával is, ahol az önkormányzat közel másfél évtizede elindult az önellátó falu megteremtése felé vezető úton.

 

A polgármesterek nagy érdeklődéssel hallgatják Lőrincz Leó téli  közfoglalkoztatásról szóló előadását 

A konferenciát Lőrincz Leó, belügyminisztériumi közfoglalkoztatási főtanácsadó téli átmeneti közmunkaprogramokat bemutató előadása nyitotta, majd Tóth Márta, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat Bács-Kiskun megyei referense mutatta be az MNVH szerkezeti felépítését, szakosztályait, faladatait, s a helyi gazdaság élénkítése céljából megjelent, illetve hamarosan kiírásra kerülő pályázatait. Mindemellett beszélt a Nemzeti Vidékstratégia Bács-Kiskun megyét leginkább érintő célkitűzéseiről, a sivatagosodó Homokhátság vízellátását, illetve a tanyás térségek fejlesztését célzó programokról. A településvezetők megtudhatták, hogy október végére várható az idei Nemzeti Tanyafejlesztési Pályázat eredményének kihirdetése, s a tervek szerint a jövő tavaszi választások előtt kiírják a 2014-es pályázatokat is.

„Ne az jelentse a létbiztonságot, hogy nyitva van a Tesco" - született meg az önellátó település megteremtésének gondolata Pusztaföldvár polgármesterének a fejében, jóval az első közmunkaprogram megjelenése előtt. Mint Baranyi István elmondta, náluk már 1999-ben megkezdődött a közétkeztetéshez szükséges élelmiszerek helyben történő előállítása, majd ráálltak a tüzelőanyagok megtermelésére is. Az 1900 lakosú békési településen megalapították a 100 százalékig önkormányzati tulajdonú Pusztaföldvári Településellátási Nonprofit kft., amelynek keretében zöldséget és gyümölcsöt termesztenek, állatokat tenyésztenek, működtetik a helyi közétkeztetést és saját kézbe vették a TŰZÉP telep üzemeltetését is. A start közmunka mintaprogramok megjelenésével felmerült egy szociális szövetkezet létrehozásának ötlete is, de mivel - Baranyi István tapasztalatai szerint - a közmunkásoknak csak elenyésző része alkalmas önálló gazdálkodásra, inkább a településellátó cégben alkalmazzák majd a megfelelő embereket.    

Ami helyben megoldható, azt helyben kell megoldani, és csak akkor szabad magasabb szintről segítséget kérni, ha nincs más lehetőség - foglalta össze Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, mit is jelent számára a szubszidiaritás, majd kifejtette, hogyan is valósul meg mindez az általa vezetett, kétezres lélekszámú Bács-Kiskun megyei községben. Mint a Magyar Faluszövetség elnöki tisztét is betöltő önkormányzati politikus elmondta, a Szentkirályon élők egyéni és közösségi szinten is kölcsönösen segítik, támogatják egymást. Csak néhány példa: az önkormányzati képviselők 1990 óta nem vesznek fel tiszteletdíjat, a polgárok befizetéseikkel támogatják a település közösségi célokat szolgáló alapítványát, az alapítvány esetenként beszáll a település működtetési és fejlesztési költségeibe, s kamatmentes hitelekkel segíti az önkormányzatot a pályázatok önrészeinek megelőlegezéséhez, az önkormányzat üzemelteti az általános iskolát, babakelengye pénzt fizet az újszülöttek után, s kedvezményes, flottás telefont biztosít minden kérelmezőnek. Szentkirályon tehát működik a szubszidiaritás.

Magyar Polgármester Online