Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2020. február 18.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Nem mentenék már tovább a fideszes „fellegvárakat”
Az adóbevétel 90 százaléka ahhoz a mintegy 300 városhoz folyik be, melyeknél a megmaradó hitelek túlnyomó része van

Egy újabb önkormányzati adósságkonszolidáció helyett a jövőben az állami forrásokat inkább az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évente hiányzó mintegy 50-60 milliárd forint pótlására kellene fordítani - mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.


Schmidt Jenő – aki Tab város kormánypárti polgármestere – szerint ugyanis az állami konszolidáció első hulláma nyomán a nagyobb városok adóbevételeikből már könnyedén tudják törleszteni a megmaradt, 40-70 százalékkal csökkentett kölcsöneiket. Viszont az ötezer fő alatti településeken – annak ellenére, hogy azokat teljes adósságállományuktól megszabadította az állam – gondot okoz a napi működés, hiszen a feladat alapú finanszírozás bizonyos területeken nem elégséges – tette hozzá.

A TÖOSZ elnökét amiatt kérdeztük az adósságkonszolidációs program esetleges második lépcsőjéről, hogy a napokban ellentmondó hírek jelentek meg a témában. Ismert, hogy az egy évvel ezelőtt Orbán Viktor által bejelentett, nyárra lezárult önkormányzati mentőcsomag révén az addig összességében 1200 milliárd forintot közelítő adósságállomány kevesebb, mint a felére, 500 milliárdra csökkent. Az állam 74 milliárdot „írt le” az ötezer fő alatti kistelepülésektől – 1710 önkormányzat teljes adósságát átvéve –, és további 610 milliárdot 277 nagyvárostól vállaltak át. Utóbbiak körében jól jártak a tetemes adósságot felhalmozó – szabad felhasználású hiteleket felvevő, kötvényeket kibocsátó – fideszes „fellegvárak”: soknak a több tízmilliárdnyi tartozása 70 százalékát „leírta” a kormány.

Ezután a kormány egy ideig tervezte, hogy az ötezer fő feletti települések esetében lehetőséget biztosít a fennmaradt adósságállomány további csökkentésére, sőt teljes átvállalására is. Igaz, ezt már csak feltételekkel engedte volna: a hitelező bankoknak az átvállalt adósság után 7 százalékos különadót kellett volna fizetniük. A 40-50 milliárd forintnyi „sarc” behajtásának indoka az volt, hogy az állam biztosabb adós, mint a települések.

Ám az önkormányzatok legnagyobb hitelezőjének számító OTP Nyrt. esetében például nem is lett volna igaz, hogy a különadó után 93 százalékosra kijövő visszafizetés „megszabadítja” sok behajthatatlan önkormányzati hiteltől, hiszen a banknál csak 0,3 százalék ebben a kategóriában a nem teljesítő hitelek aránya. Nem is nagyon kapkodtak a lehetőség után a pénzintézetek, amelyekre ehelyett a kormányzat pótadót, megemelt tranzakciós illetéket vetett ki.

Sok önkormányzat viszont megszabadult volna a maradék hitelétől is, és megtalálta a „kiskaput”: a 7 százalék kifizetését a bankoktól átvállalva ajánlotta fel maradék adósságát az államnak. Ennek kezdeményezésére a törvény 2013. szeptember 30-ig adott határidőt a városoknak. Több önkormányzat képviselő-testülete el is fogadott, vagy legalábbis tervezett elfogadni az elmúlt hetekben ilyen tartalmú határozatot.

Ezt tervezte a nagykanizsai fideszes polgármester, Cseresnyés Péter, a Népszava birtokába pedig hasonló előterjesztés került a független Tétényi Éva vezette Esztergomból. Ezzel összhangban szeptember 6-án még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, korábbi hódmezővásárhelyi polgármester is arról beszélt, hogy 2014 január elsejétől a városok összes fennmaradt adósságát átvállalná az állam.

A vélt vagy valós kormányzati szándék változását jelezte, hogy aznapi dátummal fenyegető hangú levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszter az önkormányzatoknak, melyben figyelmeztetett: a bankok helyetti fizetés a „törvény kijátszása”, ami felvetheti a vagyon elleni bűncselekmény gyanúját is. A kormány ezután biztosra ment, hogy ne kelljen átvállalnia több adósságot: szeptember 7-én benyújtotta a parlamentnek módosító javaslatát, amely már kizárta ezt a lehetőséget. A javaslat – melynek végszavazása szeptember 23-24-én lehet – indoklása szerint a települések már megszabadultak „az őket sújtó adósságteher jelentős részétől”, így „nem szükséges és nem is indokolt” a fennmaradt adósságállomány további állami átvállalása.

Egyetért ezzel a TÖOSZ elnöke is. Lapunknak elmondta, a maradék mintegy 500 milliárdnyi adósság kamatterhe már csak évi 40-50 milliárd forint, amit az éves szinten 800-1000 milliárdos adóbevétellel rendelkező önkormányzati szféra kezelni tud. Főként úgy – folytatta –, hogy az adóbevétel 90 százaléka ahhoz a mintegy 300 városhoz folyik be, melyeknél a megmaradó hitelek túlnyomó része van. Ezért – utalt Schmidt Jenő a további adósságátvállalást a törvénymódosítás benyújtása után is sürgető debreceni fideszes polgármester Kósa Lajos szavaira – nem a nagyvárosok további megsegítése indokolt, hanem a 2800 olyan kistelepülésé, ahol kevés, vagy nincs is helyi adóbevétel. Hozzátette: ezeknél inkább helye lenne a feladat alapú finanszírozás pótlásának mondjuk a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás vagy a háziorvosi ügyeleti rendszer területén.

Forrás: Népszava / Lengyel Tibor

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2020 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu