A rendben lezajlott első forduló után elmaradhat a helyhatóságok megmaradt kintlevőségeinek átvállalását érintő második kör, a hétszázalékos különteher bankokra terhelése következtében - írja a Napi Gazdaság. Megtörténhet, hogy az állam csak a tényleg problémás, bedőléssel fenyegető hiteleket kapja meg, hiszen a bankoknak ezeken éri meg ilyen szintű veszteséget elszámolni, a jól fizető önkormányzati hiteleknél aligha.

Az önkormányzati adósságkonszolidáció első köre rendben lezajlott, a második - önkéntes - forduló azonban a hírek szerint veszélybe került. A kormány tavasszal - az újabb megszorító intézkedések belengetésekor - még úgy döntött, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációban részt vevő bankoktól szed be utólag 7 százalékos különadót arra hivatkozva, hogy a banki mérlegek számottevően javultak.

A pénzintézetek ugyanakkor jelezték, hogy az önkormányzati hitelállományt „biztos", minimális céltartalék fedi és a marzs is számottevően alacsonyabb a különadó mértékénél - ekkor jött a képbe a bevételt pótló 208 százalékos pótlólagos tranzakciós illeték kivetése, ami az eredeti javaslat 40-50 milliárdja helyett 75 milliárd forintba kerül majd a bankrendszernek - a teljes szektornak, nemcsak az önkormányzati üzletágban érdekelt 4-5 nagybanknak és takarékszövetkezeteknek.

A jogszabály ugyanakkor meghagyta a lehetőséget arra, hogy a 600 milliárd forintos első kör után még fennmaradó adósság esetében is élhessenek a helyhatóságok azzal, hogy a tartozásaikat felajánlják az államnak, ekkor azonban valakinek ki kell fizetnie a 7 százalékos külön terhet (az állam automatikusan 7 százalékkal alacsonyabb adósságot vesz át).

Az önkormányzatok egy része komoly lehetőségként tekintett erre a megoldásra mérlegeik kitisztítása érdekében, a „tiszta lap" jól jöhet például az uniós projekteknél. E célért ráadásul sok településnek a 7 százalékos pluszdíj megfizetése sem lenne drága, de van példa arra is, hogy a bank is hajlandó hozzájárulni az összeghez.

A Napi Gazdaság információi szerint azonban ősszel a parlament elé kerülhet az a törvénymódosítás, amely szerint újabb adósságátvállalásra csak akkor kerülhet sor, ha a 7 százalékos külön terhet kizárólag a bank fizeti meg. Ennek eredménye az lehet, hogy az állam csak a tényleg problémás, bedőléssel fenyegető hiteleket kapja meg, hiszen a bankoknak ezeken éri meg ilyen szintű veszteséget elszámolni, a jól fizető önkormányzati hiteleknél aligha.

A második körös konszolidáció azonban a kormánynak is hasznos lehet, hiszen a fennálló 500 milliárd forint állomány átvételével lényegében hitelmentessé tehetné a szektort (a jövőbeli hitelfelvételhez minden esetben egyedi kormánydöntés kell), miközben az eredeti (vagy újratárgyalt) feltételek mellett törlesztheti a kölcsönt.

Forrás: Napi Gazdaság