Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2020. augusztus 10.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Az elképzelés, jó, csak az a kérdés: megvalósul-e?
A MÖSZ véleménye a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióról

A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia az elmúlt évtizedek vidékfejlesztési stratégiáitól alapvetően eltér, a magyar vidéket, a mezőgazdaságot teljesen új fejlődési pályára kívánja állítani. Az elképzelés jó, kérdés, hogy a kormányzatnak lesz ereje és ideje az elképzelések valóra váltásához. Ha sikerül, a magyar falu, reményeink szerint, soha nem látott ütemben fog fejlődni, és belátható időn belül elérheti a nyugat-európai falvak színvonalát.


Egyetértünk a kiinduló gondolattal, mely szerint a társadalom megújulása történelmünk folyamán mindig a vidékről indult el. Egyetértünk azzal a megállapítással is, hogy az előző szocialista kormányzatok intézkedései nyomán válságba került a falu, fennáll a kis települések elnéptelenedésének a veszélye. Számos kormányzati elképzelés és a kormányhoz közelálló „tudományos" műhely javaslata fogalmazta meg a kistelepülések számának radikális csökkentését. Ezek a javaslatok mind a kistelepülések elsorvasztása irányába hatnak, bár a kormányzat jelszószerűen nem ezt kommunikálta, de a megtett intézkedések erre utaltak. A jelszavak kétségkívül tartalmaztak olyan elemeket, amelyek a kis települések megóvását célozták meg, de a gazdaságosság és a hatékonyság mögé bújva számos olyan intézkedés szerepelt a kormányzati intézkedések között, ami ez ellen hatott.

Egyetértünk azzal, hogy a kormányzatnak elsősorban a maga felelősségi körében minden településen biztosítani kell a szükséges mértékű közszolgáltatás feltételeit. Itt kell rögzíteni, hogy az emberi élet nem hatékonyság és gazdaságosság kérdése, ennek megfelelően az emberi élet feltételeit biztosító település élete sem lehet gazdaságossági kérdés. Minden (kis)település érték, ezek megóvása, létfeltételeinek biztosítása a kormányzat alapvető feladata, ez alól a gazdaságosságra való hivatkozással nem lehet kibújni. Meg kell keresni, és meg kell találni azokat a módszereket, amelyek segítségével a kis települések fennmaradása - még ha nem is gazdaságosak - biztosítható. Foglalkozni kell azzal, hogy az intézkedések mögött emberek vannak, akik élni akarnak, dolgozni akarnak, az önkormányzatoktól szolgáltatásokat akarnak igénybe venni, gyermekeiket iskolába akarják járatni, ha betegek meg akarnak gyógyulni, ha van egy kis pénzük, el akarják költeni, szeretnék megóvni javaikat. Tennék mindezt a lehető legkisebb fáradtsággal, a lehető legolcsóbban. Ennek biztosítását várják el az államtól, a kormányoktól és az önkormányzatoktól.

A Stratégia a vidéki Magyarország jobbításának nem egyszerű feladatára vállalkozik, ennek segítésére várja az önkormányzatokat is partnernek. Az önkormányzatok készek az együttműködésre a helyzet javítása, a választó polgáraik érdekében. Nagyon fontosnak tartjuk a vidéki települések lakosságmegtartó erejének növelését, amelynek legfontosabb eleme a munkahelyteremtés, a magyar termékek forgalmának növelése, a kis- és közép vállalkozások támogatása. Mindezek tükrében a magyar falu, a vidék felemelkedésének záloga az önellátó képesség fokozása, a lánckereskedelem kiiktatása, az önfoglalkoztatás erősítése, a hazai, helyi termékek részarányának növelése. Mindezek elősegítésére az új kormányzat néhány hónap alatt több intézkedést hozott, mint az előzőek nyolc év alatt. A helyzet gyökeres megváltoztatásához azonban ezek az intézkedések nem elegendőek, ennek irányát jelöli ki a Stratégia.

Úgy véljük, hogy a Stratégia az önkormányzatok bevonásával, hathatós segítségével végrehajtható. Ehhez azonban erős önkormányzatok kellenek, s bár a Stratégiának nem része, nem feladata az önkormányzati rendszer átalakítása, szükségesnek tartjuk annak kihangsúlyozását, hogy a Stratégia sikeréhez elengedhetetlenül szükséges az önkormányzatok megerősítése. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége mindezek ismeretében felajánlja segítő együttműködését az elképzelések sikeres végrehajtásához.

Számos egyedi példát lehetne már eddig is említeni, ami a helyi erők, az önkormányzatok, a vállalkozók, a gazdák találékonyságának, szívós tenni akarásának eredménye. Az öngondoskodás csökkenti a központi ellátó rendszerektől való függést, erősíti a gazdasági alapokat, ami jelentős költségmegtakarítást és központi forrás megtakarítást tesz lehetővé, jobban kihasználja az emberek kreativitását, végső soron, minimális ráfordítással jelentősen növelné az életminőséget, javítaná a közbiztonságot a vidéki településeken, ami hozzájárulna a vidéki települések fennmaradásához.

Nem kívánjuk megismételni a Stratégia összes megállapítását és intézkedését, néhány fontos gondolatot azonban ki kívánunk emelni.

Rendkívül fontosnak tartjuk a genetikai sokszínűség megóvására vonatkozó elképzeléseket, a hazai fajták és az ehhez illeszkedő a hazai technológia alkalmazását. Csak a helyi körülményekhez optimálisan illeszkedő termeléssel lehet a versenyképesség megőrzése mellett a hazai igényeket kielégíteni. Az állam biztosítsa a szakintézményei útján a falusi környezetben megfelelő termelési eredmények elérésére képes, megbízható, jó minőségű, egészséges állat és növényfajtákat, és az állomány bővítésére a foglalkoztatási és a pályázati alapokon belül nyújtson segítséget.

Ugyancsak nagyon fontos kérdés az energia felhasználás és előállítás kérdése. Az emberiség legnagyobb kihívása korunkban az energia biztosításának és ezzel összefüggésben a klímaváltozásnak a kérdése. A mezőgazdaságnak ezen a téren alapvető feladatai vannak, akár az energiatakarékos technológiákra, akár az energia előállítására szolgáló módszerekre gondolunk, de a mezőgazdaság mutathat példát a mesterséges fotoszintézis kidolgozására irányuló kutató, fejlesztő tevékenységnek is.

Az elmúlt évszázad a hatalmas központosított ellátó rendszerek kialakulásának időszaka volt, melynek sérülékenységét több hatalmas katasztrófa bizonyította. A hálózatok először az informatika terén tépték szét a központosítás béklyóit, a Stratégia végrehajtása során az élelmiszer, az energia, a vízellátás, de a központi várostól nem függő, autonóm falvak is a hálózatok szükségszerű kialakulása, a decentralizáció irányba mutatnak.

Nagyon fontosnak tartjuk a jogszabályi feltételek módosítását, amelyek lehetővé teszik a gazdáknak saját és közvetlen környezetük, családjuk ellátására történő termelést, és biztosítják a falusi vendéglátás résztvevőinek a saját termékek közvetlen értékesítésének lehetőségét. Meg kell különböztetni a termelők közvetlen értékesítését és a kereskedelmi mennyiségű, kereskedelmi forgalmazáshoz kapcsolódó tevékenységet. Az élelmiszer biztonság előírásainál biztosítani kell a rövid, direkt értékesítési idő és a kereskedelmi tevékenység miatt megnőtt szállítási idő közötti különbséget. Felül kell vizsgálni a nemzetközi szint által megkövetelt előírásokat a saját vagy szűk környezet számára előállított termékeknél.

Foglalkoztatás arányának növelése érdekében helyesnek tartjuk, hogy a szociális támogatási rendszer önkormányzatokon keresztül átmeneti időtartamra nyújtson induló segítséget a saját és közvetlen környezete számára történő élelmiszer célú termék előállításhoz, az árvíz-megelőzési tevékenységhez szociális munkaprogram útján. Helyesnek tartjuk a segélyezés munkavégzéshez és képzéshez történő kapcsolását is.

Az önkormányzatok bekapcsolásával nyíljanak meg olyan pályázati források, amelyek elősegítik a települési szintű önellátást és önfoglalkoztatást. A hozzáadott értéket előállító kisvállalkozások (élelmiszer feldolgozó kis üzem, kis vágóhíd, keltető, tésztaüzem, savanyító, konzerv készítő, kis tejüzem, tároló, mezőgazdasági kisgépek) számára nyíljon meg a pályázati lehetőség, a gazdaságossági mutatók elbírálásánál kerüljön figyelembevételre a szakaszos jelleg és az alacsony jövedelmezőség. Kerüljenek meghatározásra ezen üzemek paraméterei.

Az állam az önkormányzatok bevonásával teremtse meg a szükséges ismeretek oktatásának feltételeit már a legkisebb óvodás kortól a szezonalitást figyelembevevő felnőtt oktatásig bezárólag. Ehhez biztosítsa feltételeket, a speciális ismeretekkel rendelkező szakembereket és a tananyagot. A támogatás, a szociális segély juttatásának legyen a feltétele az oktatási folyamatban való folyamatos részvétel. Ehhez kapcsolódóan hasznosnak ítéljük a falugazdászok tevékenységét, fontosnak tartanánk és javasoljuk egy hasonló, energia tanácsadó hálózat kialakítását is.

A szociális földprogram már korábban is biztosított bizonyos lehetőségeket a szegények számára az ingyenes földhasználatra. Jónak tartjuk, hogy az állam a parlagon fekvő termőföldeket használatra adja át az önkormányzatokon keresztül a földet megművelni, hasznosítani kívánó rászoruló kisgazdáknak. A termőföld megművelésére, hasznosítására az önkormányzatok vállalhatnak garanciát. Helyesnek tartjuk a külföldiek földszerzésének a szigorú feltételekhez kötését, az önkormányzatok ezen a téren is hathatós segítséget tudnak adni.

Ugyan említésre kerül a közbiztonság kérdése, de szükségesnek tartjuk ennek nagyobb hangsúlyt adni. A termelési feltételek biztosításával egyidejűleg hatékonyan kell fellépni a termény, fa és állatlopások visszaszorítására. Az állam tegyen fokozott erőfeszítéseket a közbiztonság javítására, a rendőri, a kellő intézkedési joggal rendelkező mező-, erdő-, és polgárőri szolgálat megerősítésére, az igazságügyi szervek gyors, hatékony és szigorú büntetéssel előzzék meg a lopási bűncselekményeket.

Egy vidékfejlesztési stratégiának nem kell részletesen kitérni a közigazgatási szolgáltatások technikai megvalósításának kérdéseire, de talán érdemes lenne kitérni a kis településeken az e-közigazgatás fejlesztésének szükségességére. Az állam a hiányzó közigazgatási hivatali szolgáltatásokat az elektronikus ügyintézés útján hatékonyan tudná biztosítani, ehhez szükséges az Internet szolgáltatás lehetőségének műszaki és humán feltételeit biztosítani és elterjeszteni az egyes közszolgáltatás terén működő kisvállalkozások támogatásával, a falugondnoki rendszer támogatásával, adóztatásának mérséklésével.

Mindezen intézkedések fokozatosan vezethetők be, jelentős forrásokat igényelnek, de eredményük igen gyorsan, már egy év alatt is látható lenne. Jelentősen csökkenne a teljes munkátlanság, csökkenne a segélyezésre fordított pénz mennyiség, javulna a munkához való hozzáállás, növekednének a gazdálkodással kapcsolatos ismeretek, az önellátás és önfoglalkoztatás következtében kialakulna a felelősségérzet. Csökkenne a mélyszegénység, megszüntethető lenne a gyermekek éhezése. Azzal, hogy a falusi emberek visszanyernék önbecsülésüket, az egyéb munka elvégzésére is alkalmassá válnának, így más jövedelmező tevékenység is megtelepedhet a falvakban, ill. a kisvállalkozások megerősödnének, nagyobb létszámot foglalkoztathatnak. Mindez végső soron a közterhek csökkenését eredményezné, ami nemcsak a falusi lakosság az egész ország jobb megélhetéséhez vezetne.

Dr. Gémesi György

a MÖSZ elnöke

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2020 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu