Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár május 3-án, egy budapesti konferencián ismertette a kormány geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseit. Az államtitkár kiemelte: a nemzeti megújuló cselekvési tervben 2020-ra kitűzött célszámok szerint jelentősen átalakul a megújuló energiaforrások részesedésének megoszlása a teljes megújuló energiatermelésen belül.

Az egyik legnagyobb mértékű növekedés a geotermikus energia és a földhő hasznosításának területén várható. Ezek jelenlegi nyolc százalékos részesedése a villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók tekintetében 2020-ra várhatóan 19 százalékra emelkedik majd. Az előrejelzések szerint először a hőszivattyús földhő hasznosítás elterjedése várható, a geotermális energia felhasználásának igazi fellendülését az évtized második felére prognosztizáljuk - tette hozzá Bencsik János.

Az elkövetkező időszak célkitűzései és tennivalói a közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása, a meglévő termálenergia-kapacitások gazdaságos felhasználása és valós hőigény fennállása és kedvező geológiai adottságok mellett új kutak létesítése kell legyen. Ezeket az új kutakat fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési programok keretében is lehet majd hasznosítani - hangsúlyozta a szakpolitikus.

A geotermikus energia hasznosítására vonatkozó engedélyek kiadását megelőző vizsgálat többek között kiterjed majd környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra is - jelezte Bencsik János. A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végzi majd.

A hévizek, geotermális kutak energetikai hasznosítása kapcsán megkerülhetetlen kérdés a visszasajtolás problémaköre. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy mint minden technológiának, ennek is vannak előnyei és hátrányai. A visszasajtolás mellett szól a fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása, valamint a magas sótartalmú termálvizek esetleges felszíni környezetterhelésének elkerülése, ellene szól viszont a berendezések magas költségigénye és az ország eltérő kőzettani adottságai. Ez utóbbi tényezők érzékenyen érintik a hazai zöldség- és virágkertészetek versenyképességét, melynek romlása munkaintenzív agrármunkahelyek tízezreit lehetetlenítheti el. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy az ezzel kapcsolatos tudásanyagot összegezze, és meghozza a lehető legjobb kompromisszumot - tette hozzá Bencsik János.

A kötelező áramátvételi rendszer átalakítása kapcsán az államtitkár elmondta: a megújuló energiatermelésben technológiatípusonként és méretkategóriánként differenciált átvételi támogatás bevezetésére kerül majd sor, amelynek mértékét a technológia fejlődésével párhuzamosan időnként felülvizsgálják majd. A támogatások futamideje technológiától függetlenül 15 év lesz, a társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására is lehetőség lesz. A részletes szabályok kidolgozása várhatóan május végéig megtörténik, majd a tervezetet jóváhagyásra Brüsszelbe küldi ki a kormány - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztályának tudósításából.