Nincs szó tulajdonjogi vitáról a Margitsziget esetében, az mindig is a fővárosé volt, „nem vesznek el semmit a XIII. kerülettől" - hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester 2013. május 29-i sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a szigetet nem lehet összehasonlítani a budai Várral vagy a Városligettel, mert a Várban vagy a Városligetben jelentős kerületi tulajdonok vannak, addig a Margitszigeten a XIII. kerületnek egyetlen négyzetcentiméter tulajdona sincsen.

„A Margitsziget mindig is a fővárosé volt"

Tarlós István úgy fogalmazott: arról van szó, hogy egy fővárosi vagyontárgynál a XIII. kerület zsebeli be az adót - ez az építményadót tekintve évente több mint 130 millió forint -, viszont azt nem forgatja vissza a szigetbe, hanem „ismeretlen célokra feléli".

Azzal, hogy a főváros kizárólagos igazgatása alá kerül a Margitsziget - ezt egy napokban elfogadott jogszabály teszi lehetővé - a terület fejlesztése volt a motiváció - nyomatékosította a főpolgármester. Elmondta: június 19-én adják át a Margitszigeten a felújított víztornyot és szabadtéri színpadot, az újjáépített Rózsakertet, valamint az egyedülálló módon felújított és kibővített szökőkutat. A főpolgármester rámutatott: a felújítások engedélyeztetését a korábban illetékes XIII. kerület mindvégig lassította, viszont a munkálatok finanszírozására egyetlen fillért sem adott.

- A főváros csupán rendelkezni akar saját tulajdonával, parcellázni senki sem akar - hangsúlyozta Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés még 2008-ban határozott arról, hogy készüljön stratégiai terv a Margitsziget teljes területére, a XIII. kerület elzárkózása miatt ezt is a főváros készítette el. A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) módosításáról a közgyűlés végül csak 2012 szeptemberében tudott dönteni.

Az FSZKT-módosítás szerint a jelentős zöldfelületű intézményterület keretövezetben csak a szállodák maradtak a tényleges területhasználatnak, illetve a vonatkozó keretövezeti előírásoknak megfelelő lehatárolás szerint. A sziget nyugati részén lévő sportintézmények által használt területek (városi jelentőségű kiemelt sportterület) célzott területfelhasználási módúak lettek, a sziget többi része pedig egységesen városi park besorolású maradt.

Az FSZKT módosítása után kialakult állapot a városi park területének több mint 2 hektáros növekedését eredményezte - mutatott rá a főpolgármester. A most elkészült fejlesztési koncepcióban semmilyen új telekosztás, felparcellázás nem szerepel - nyomatékosította. A kerületi főépítész ezen állításai személyes megítélésem szerint már-már a büntetőjog területét súroló rágalmaknak minősíthetők - tette hozzá. E valótlanságokat visszautasítjuk, a főváros fejleszteni akarja a Margitszigetet - mondta.

Mint mondta: „Kádár János egykori kedvenc kerületének odaadták egy fővárosi tulajdonon a hatósági hatásköröket, és az nem éppen a legkorrektebb módon él vele, nem hinném, hogy ez egy örök időkre fenntartandó állapot." A főpolgármester szavai szerint a kerület „hatvan éve" nem fejleszt a Margitszigeten. „Ötéves voltam, amikor először kivittek a zenélő kúthoz, mondták, hogy zenélni fog, sírva fakadtam, mert nem zenélt" - idézte fel, hozzátéve, hogy ez azóta is így van.

A kerület által kezdeményezett népszavazást Tarlós István blöffnek nevezte. Mint mondta, az sem biztos, hogy van jogi lehetőség a népszavazás kiírására, hiszen a szigetnek csupán négy lakója van, ők is szolgálati lakásban laknak. - Mi csak közjót akarunk, ezt az idő el fogja dönteni, és ez kiolvasható a fejlesztési koncepcióból - hangsúlyozta. 

A főpolgármester „félrebeszél"

A XIII. kerületi önkormányzat egy, az MTI-hez május 29-én eljuttatott közleményben reagált a főpolgármester sajtótájékoztatójára, visszautasítva a főpolgármester által elmondottakat. Véleményük szerint az elhangzottak az önkormányzati törvény ismeretének hiányát tükrözik, és nélkülözik az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó minimális ismereteket. Azt írták, Tarlós Istvánt „ebben is, mint a parcellázás kérdésében nem a valóság érdekli, hanem félrebeszél."