A kormány rejtett erőforrásként, nem pedig problémaként tekint a cigányságra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2013. május 7-én a Cigányügyi Egyeztető Tanács ülésén, Budapesten. Míg a pártok többsége problémának, tehertételnek látja a romákat, addig a kabinet lehetőségként tekint rájuk, álláspontja szerint ugyanis a cigány közösség egy rejtett erőforrás, tartalék a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta a tanács elnöki posztját betöltő kormányfő.

„Ebből fakadóan számunkra nemcsak diszkriminációs, emberi jogi kérdés, hogy miképpen élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az emberi jogi kérdések mögött nem szorulhatnak háttérbe a szociális és gazdasági szempontok, de ennek ellenkezője sem fordulhat elő.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a cigány közösség ma még nem elég erős ahhoz, hogy önmagában a piac képes legyen neki munkát adni, ezért „rásegítő eszközre” van szükség, amely nem más, mint a Start-munkaprogram.

A kormányzati célok között említette, hogy minden roma elvégezze az általános iskolát, hogy egyre többen járjanak közülük gimnáziumba és szerezzenek érettségit, valamint azt, hogy a roma fiatalok megtalálják számításaikat a szakképzési rendszerben is. Mint fogalmazott, „a közös vágyunk, célunk, programunk, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben”.

Eközben a roma kultúra fenntartása is fontos – folytatta a miniszterelnök –, mert „nem hihetjük, hogy a romák úgy fogják megtalálni a helyüket a magyar jövőben, hogy aközben elfeledkeznek saját kultúrájukról”. Az együttélést nem az identitások, a kulturális sajátosságok legyengítése teszi könnyebbé, hanem éppen ellenkezőleg, azok megerősítése – hangoztatta.

Az európai romastratégiára kitérve jelezte, Magyarország azt vállalta, hogy félmillió embert fog kisegíteni a szegénységből. Ezért még ebben a ciklusban el kell érni, hogy félmillió ember helyzete világosan, látható módon javuljon – mondta Orbán Viktor, aki végül emlékeztetett az Országos Roma Önkormányzattal kötött keret-megállapodásra, amelyben szerepel, hogy 2015-ig százezer romának kínálnak munkahelyet.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanács alakuló ülésén a roma integráció fontos állomásairól szólva elmondta, 2010-ben, először a magyar kormányzás történetében egy önálló államtitkárság kezdett el foglalkozni a társadalmi felzárkózással, a romák ügyével. Egy évvel később a magyar kormány az európai uniós elnöksége alatt elkészítette az európai roma keretstratégiát. Ugyanezen év májusában a felzárkóztatás érdekében keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ).

Kitért arra, hogy az európai roma keretstratégia négy fontos területet jelölt ki: a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területét. A magyarországi stratégiába két további területet vontak be: a közbiztonság és a kultúra kérdését – mondta Balog Zoltán hozzátéve, hogy „kultúra nélkül nincs felzárkózás, nincs integráció”.

Az elért eddigi legfontosabb eredmények között sorolta a közfoglalkoztatást, az új ösztöndíj programokat, a gyerekházakat, a roma rendőrprogramot valamint a lakhatás területén a telepprogramokat.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke az ülés fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az esemény nagy nap a magyarországi cigányság életében, mert újabb tanúbizonyságot tett a kormány, hogy komolyan veszi a romák felzárkóztatását, integrációját. A kormánnyal kötött keretmegállapodás kapcsán kijelentette, a magyarországi cigányág soha ilyen felelősségvállalással nem vett részt a saját sorsának a formálásában.

Farkas Flórián közölte, a közfoglalkoztatásba több mint 54 ezer roma embert vontak be. Beszélt arról is, hogy az ORÖ „komoly fejlődésen” ment keresztül, és – mint mondta – azt látni, hogy „megtisztult a roma politika”.

A tanácskozáson az elnöklő Orbán Viktor, Farkas Flórián társelnök, valamint Balog Zoltán mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

A kormány január végén döntött a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról. A testület fő feladata a felzárkózási és cigányügyi politika stratégiai irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint a végrehajtás nyomon követése. A tanács javaslatot tesz a kormány társadalmi felzárkózási és cigányügyi politikájára, figyelemmel kíséri a kabinet és az ORÖ keretmegállapodásában szereplő célok teljesülését, valamint véleményezi a megállapodás végrehajtásában érintett miniszterek és az ORÖ által készített beszámolókat.

Forrás: kormany.hu - MTI