Elkészült a közétkeztetésről szóló jogszabálytervezet, amely egyebek között a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazható étrend táplálkozás-egészségügyi előírásait tartalmazza. A kormány honlapján olvasható dokumentumhoz 2013. május 10-ig várják a véleményeket - írja az MTI.

2011 augusztusa óta van érvényben Paller Judit országos tiszti főorvos közétkeztetési ajánlása. Ennek betartása azonban nem kötelező, így azóta várják, hogy ennek nyomán elkészüljön egy jogszabály, amelynek utasításai már kötelező érvényűek.

A jogszabálytervezetben rögzítik, hogy az étrendet az élelmezésvezető állítja össze. Továbbá, hogy a közétkeztető minden általa biztosított étkezéshez étlapot készít és azt az intézmény az étkezők - bölcsődében, valamint nevelési-oktatási intézményekben a szülők - által is jól látható helyen kifüggeszti. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

A tervezet egyik mellékletében rögzítik, hogy a különböző korcsoportok számára mennyi a naponta szükséges energia-bevitel. Emellett több táblázatban részletezik, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni - egyebek mellett - húsokat, tejtermékeket, zsiradékokat, cukrot, gabona alapú élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. Például szalonna hidegétkezéshez nem adható. A változatos étrend eléréséhez egy úgynevezett változatossági mutatót kell alapul venni, amelyet a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki.

A tervezet rögzíti, hogy egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert.

A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel. Édesítőszert viszont a hat év alatti korcsoportnak - diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem lehetne adni.

A tervezetben meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekek számára milyen zsíros tej adható, továbbá rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Mindezek mellett a közétkeztetési előírásban azt is rögzítik, hogy bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható, s hogy csípős, erősen fűszeres étel a 14 év alatti korcsoport részére ugyancsak tilos.

A tervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelik, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők, például a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó sóbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nem csak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók. A túlsúly és elhízás aránya a felnőttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára emelkedett.

Az OÉTI vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Mindezekre tekintettel, a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthető. A közétkeztetés átalakításának első lépése az élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi jogi szabályozás megteremtése - fogalmazott az egészségügyi államtitkárság.

A szabályozás elfogadása esetén jövő januártól lenne hatályos.