A Magyar Faluszövetség és a HÉTFA Kutatóintézet 2013 februárjában felmérést készített községi önkormányzatok körében 2013. évi költségvetésük várható alakulásáról. A Faluszövetség vezetésének felkérésére 36 településről érkeztek be részletes adatok. Noha a válaszadó települések nem tekinthetők a községi jogállású települések reprezentatív mintájának, az eredmények alkalmasak a főbb tendenciák megjelenítésére.

A gyors adatgyűjtésnek és kiértékelésnek az volt a célja, hogy a szövetség feltárja, milyen nehézségekkel szembesülnek a falusi önkormányzatok költségvetésük megalkotásakor, s a felmerülő problémák milyen eszközökkel oldhatók meg.

A felmérésből kiderül, hogy a „nullszaldós" illetve szufficites költségvetést tervezők vagy elfogadók a válaszadók felét teszik ki, míg másik felük úgy nyilatkozott, hogy a helyi adóbevételek és a működéshez járó feladatfinanszírozás nagysága nem áll összhangban az elvégzendő feladatokkal, így várhatóan deficites lesz a 2013. évi költségvetés.

A válaszadó polgármesterek, jegyzők, pénzügyi vezetők egy része jelezte, hogy noha sikerült „nullás" költségvetést összeállítani, ezt többlépcsős leépítésekkel, az illetmény-kiegészítések és a cafeteria megszüntetésével tudták csak elérni. A „nullás" működés ára sok helyütt a korábban felhalmozott tartalékok „felélése", az állagmegóvások és felújítások elhalasztása. E jelek arra utalnak, hogy az önkormányzati rendszerben - jelentős kapacitáscsökkentés megvalósításával nem számolva - sokkal szerényebbek a tartalékok annál, amit a döntéshozó a feladatfinanszírozás rendjének kialakításakor feltételezett.

A deficites költségvetéssel tervező 16 település összesen 269 millió forintos működési hiánnyal számol 2013-ban, ami a teljes tervezett működési kiadás 12 százalékát teszi ki. Egy főre vetítve ez átlagosan 14 ezer forint/lakos hiányt jelent, ám vannak olyan községek, ahol ez a szám eléri a 60 ezer forintot.

A deficit okait keresve leginkább az „általánostól" eltérő települési önkormányzatok problémáival találkozunk, melyek közt két csoportot lehet elkülöníteni: a korábbi években költségvetési egyensúlyukat az ÖNHIKI segítségével biztosító településeket, és a 2012. évi állami adósság-átvállalásból kimaradt településeket. 2012-ben a felmérésben szereplő települések közül 21 kapott ÖNHIKI támogatást, közülük 13 (62 százalék) 2013-ban deficites költségvetést tervez.

A 2013-ra szufficites költségvetést tervező önkormányzatok jellemzően a jelentős egy lélekre jutó helyi adóbevételekkel rendelkező települések. Ez az ÖNHIKI-s összefüggés mellett szintén arra utal, hogy a helyi jövedelemtermelő-képességben mutatkozó különbségek erős befolyással vannak a 2013. évi önkormányzati költségvetési helyzetre.

A felmérési eredmények azt jelzik, hogy a hazai falvak jelentős része számára komoly kihívást jelent az „egyensúlyi" költségvetés kialakítása. A települések gazdasági ereje, a kötelező és önként vállalt feladatok nagysága, illetve a feladatfinanszírozás keretében biztosított központi költségvetési források mértéke számos esetben nincs összhangban egymással. Az önkormányzatok 2013. évi működőképességének biztosítása érdekében javasolt ezért:

a feladatfinanszírozás alapjául szolgáló közszolgáltatások további pontosítása, a jelentős adottságbeli különbségek figyelembe vétele, különös tekintettel a csak községek által alapított közös önkormányzati hivatalok működési támogatására;

az állami adósságátvállalásból kimaradt települési önkormányzatok helyzetének rendezése;

a korábbi ÖNHIKI-hez hasonló kiegészítő állami támogatási konstrukció kialakítása, ami a települési sajátosságok figyelembe vétele mellett biztosítja a működőképességet;

ennek a kiegészítő támogatásnak a működtetése megyei vagy járási keretekben. E megoldás jelentősége abban is megmutatkozna, hogy a települési sajátosságok nem országos szinten képzett korrekciós tényezők alkalmazásával, hanem a helyi szinthez közelebbi forráselosztás során juthatnának érvényre.

Forrás: Magyar Faluszövetség