Meglepő és érthetetlen szakmai vélemények szerint az, a villamos energia törvényt (Vet) módosítani szándékozó javaslat, amely szerint közvilágítási közmű kizárólag az állam és az ellátásért felelős önkormányzatok tulajdonába tartozhat - írja a Napi Gazdaság.

Állami, pontosabban önkormányzati tulajdonba kerülhetnek a közvilágítási közművek. A közműveknek az ellátásért felelős önkormányzat számára történő átruházásáról 2013. október 31-ig meg kell állapodniuk a (nem állami) gazdálkodó szervezetnek és az önkormányzatnak a fideszes György István törvénymódosító javaslata szerint. Az átruházásnak az idei év végéig meg is kell történnie.

Ha a közvilágítási közmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a közvilágítási közmű tulajdonjogát a közvilágítási közmű üzembe helyezésének időpontjában ruházza át az ellátásért felelősre. Amennyiben állami társaság a tulajdonos („a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik"), a közvilágítási közmű, illetve közművagyon 2014. január 1-jén ingyenes az önkormányzat tulajdonába kerül.

Ha a megjelölt határidőre nem állapodtak meg, az ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak közvilágítási közművel, illetve folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet. Ha az ellátásért felelős települési önkormányzat jogával 2014. május 31-ig nem élt, az állam kérheti a kisajátítást.

Érthetetlen

Érthetetlen az újabb, az energiaszolgáltatásokat érintő javaslat, illetve motivációja szakmai vélemények szerint. Kérdés ugyanis, hogy az amúgy is szűkös anyagi helyzetben lévő kis önkormányzatok mit kezdenek majd a közvilágítási közművekkel. A közvilágítási közmű vidéken jellemzően a helyi szolgáltatóé, önkormányzati tulajdonra is van azonban példa. A fővárosban egyfajta hibrid rendszer üzemel, amennyiben részben az önkormányzat, részben a helyi szolgáltató a tulajdonos. A Napi Gazdaság értesülései szerint a módosító célja elsősorban a budapesti helyzet „rendezését" célozhatja. A szakmai kommentár szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat „csont nélkül" átmegy az Országgyűlésen, az ugyanis jogilag is problémás lehet.

A Vet. hatályos szövege a közvilágítást nem minősíti közszolgáltatásnak. Ez a megoldás nincs összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel, amely a közvilágításról való gondoskodást a helyi önkormányzatok felelősségi körébe utalt helyi közügyként határozza meg. A helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott, közérdekből ellátandó feladta a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján közfeladat, aminek egyik formája a közszolgáltatás nyújtása. A módosító mindezért kiegészítené a törvényt, bevezetve a közvilágítási közszolgáltatás fogalmát.

Az indoklás szerint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a helyi önkormányzatok törzsvagyonába tartozó helyi közművek - közöttük a közvilágítás eszközei - létrehozása és működtetése a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének minősül. A települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó közműves közszolgáltatások, így a közvilágítás közművei jelentős része viszont jelenleg (még) nem tartozik az önkormányzatok tulajdonába.

Vizes példa

„A közműves helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenységek egységes tulajdonjogi alapjainak megteremtése szükségessé teszi a közvilágítási közművagyon tulajdonjogi és üzemeltetési helyzetének a vízi közmű-vagyon szabályozásával megegyező újrarendezését" - fogalmaz a módosító.

A törvénymódosítás átveszi és alkalmazza a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (Vksztv) tulajdonjogi és üzemeltetési szabályait a terület sajátosságainak figyelembe vételével. A vízi közművekről szóló 2011-es Vksztv a közművek tulajdonjogi eltérősége és az önkormányzatok közszolgáltatási felelősségéből eredő ellentmondást azzal oldotta fel, hogy a vízi közműveket a kizárólagos nemzeti vagyon körébe utalta.

Az átmeneti szabályok lehetővé teszik azt is, hogy az ellátásért felelős és a közvilágítási szolgáltató a meglévő szolgáltatási jogviszonyt a hatályos jogszabályoknak megfelelő, de pályáztatás nélküli koncessziós szerződéssé alakítsa át. Az indoklás szerint pályázat nélküli koncesszió elősegítheti a közvilágítási szolgáltatást ellátó vállalkozások befektetői, és az ellátásért felelős önkormányzatok közötti jogviták megegyezéses feloldását.

Forrás: Napi Gazdaság