Közel sem lesz teljes körű a szakrendelők államosítása, miután az érintett önkormányzatok mintegy 90 százaléka úgy döntött: megtartja a rendelőt. Erről Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke számolt be 2013. február 20-án, az egészségügyi vezetők szaklapjának konferenciáján.

A százhuszonhárom, még önkormányzati szakrendelőből a szövetség értesülése szerint mindössze tizenegyet adnak át az államnak, döntően kistérségi társulásban működtetett rendelőket. A Világgazdaság Online szerette volna az értesülést hivatalos forrásból is megerősíttetni, de az Emberi Erőforrások Minisztériumánál azt mondták, hogy még nem összesítették a beérkezett önkormányzati jelzéseket.

Ha valóban ilyen kevés helyhatóság adja át a rendelőt, a döntésben egy egyszerű ok is közrejátszhatott - vélekedett Pál Miklós, a továbbra is városi tulajdonban működő Dunakeszi Rendelőintézet igazgatója. Ez pedig az, hogy bár a május 1-jére kitűzött szakrendelő-államosítással kapcsolatban február 15-ig kellett nyilatkozniuk szándékukról az önkormányzatoknak, ez nem zárja ki azt, hogy ha nem tudják tovább biztosítani az ellátást, a későbbiekben mondjanak le arról. Már csak azért is, mert a járóbeteg-ellátás biztosítása a törvény szerint immár állami feladat.

Gaál Péter, az Egészségügyi Menedzserközpont igazgatója szerint nem is helyes irány, hogy az egészségügyi kormányzat ilyen szinten a tulajdonváltásra helyezte a hangsúlyt. „Kritikusan meg kell állapítani ugyanis - mint mondta -, hogy a kórházak államosításának tapasztalata azt mutatja, hogy ez rövidtávon nem eredményez látványos javulást az egészségügyben". A szakember úgy látta, ha a kormány a tulajdonváltás helyett arra helyezte volna a hangsúlyt, hogy anyagilag érdekeltté tegye a szakrendelőket abban, hogy végleges ellátást nyújtsanak, akinek csak lehet, ahelyett, hogy továbbküldené a kórházba, még a jelenlegi forrásszűkös helyzetben is nagyobb eredményt lehetett volna elérni. 

Szerző: Világgazdaság Online