Czira Szabolcs emlékeztetett arra, hogy Nagykőrös képviselő-testülete december 13-án döntött helyi népszavazás kiírásáról a város Bács-Kiskun megyéhez csatlakozásáról. Kiemelte, hogy Kecskemét és Nagykőrös már a XIII. században egy megyéhez tartozott, 1368-ban egyszerre is kapott városi rangot. Hangsúlyozta: Nagykőröst Bács-Kiskuntól legutóbb a Rákosi-rendszerben, 1950-ben, Kádár János akkori belügyminiszter döntése értelmében szakították el, mert ezzel meg akarták gyengíteni a „kulák városokat". A polgármester szerint a négy esetből egyszer sem a lakosság akaratából történt a megyeváltás.

Czira Szabolcs az európai uniós támogatási források nagy vesztesének nevezte a központi régiót, amelyhez jelenleg Nagykőrös tartozik, mert a korábbi támogatások 80 százalékát veszíti el. A munkahelyteremtésre a mikro- és középvállalkozások a központi régióban nem pályázhatnak, a magas munkanélküliség, a kevés munkalehetőség miatt az egy főre jutó éves átlagjövedelem egymillió forinttal kevesebb Nagykőrösön, mint Budaörsön. „A megyeváltás után ahhoz a régióhoz tudunk tartozni, amely további támogatásokhoz juthat, tehát nem öncélú megyeváltást akarunk, hanem a Nagykőrösön élők érdekében szeretnénk Bács-Kiskun megyéhez tartozni" - fogalmazott.

Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke a képviselők támogatását kérte, majd a szavazáson a jelenlévők mindegyike támogatta Nagykőrös csatlakozási kérelmét. Czira Szabolcs polgármester az MTI-nek elmondta: örömmel vette, hogy párthovatartozásra tekintet nélkül a közgyűlés minden tagja támogatta kérelmüket. Reményét fejezte ki, hogy a helyi népszavazás eredménye is visszaigazolja, Nagykőrös jövője érdekében szükség van a megyeváltásra.