Ennek részeként valamennyi települési önkormányzatnak be kell mutatnia, milyen konkrét költségvetési kihatásokat eredményezett nála az új feladatfinanszírozási, feladat-átalakítási és -átadási rendszer, milyen strukturális átalakításokat végeztek az elmúlt egy hónapban a rendszer működőképességének fenntartása érdekében.

Az, hogy az eddigi normatív alapú finanszírozást részben feladatalapú finanszírozás váltotta fel, az önkormányzatok jelzései szerint sok helyen még nagyobb gondot jelent majd a háziorvosi ügyelet finanszírozása; a falugondnoki rendszer fenntartása; a kistelepülési óvodák működtetése; a szociális ellátások biztosítása; a kulturális létesítmények, a speciális települési természeti és épített örökségekről való gondoskodás; a helyi sport támogatása, de még a közvilágítás biztosítása is.

Míg a nehézségek településenként eltérőek, általános problémaként jelentkezik, hogy a gyermekétkeztetés önkormányzati feladat lett. Nem csak azért, mert szakmailag nehezen magyarázható, hogy miközben az iskolák jelentős részének fenntartását, illetve működtetését is átvette az állam, a gyermekétkeztetés önkormányzati feladat lett. Azért is, mert bár a nyersanyagok ára központi támogatásból, illetve szülő finanszírozásból megoldott, az ételek előállításának költsége nem megoldott.

Problémát jelent az is, hogy jóllehet az önkormányzati törvény szerint differenciálni kell a települések feladatait, ez még nem történt meg. Emiatt a települések nem tudják elkészíteni idei költségvetésüket, amit előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, kötelező és önként vállalt, valamint állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban kellene tervezniük.

A TÖOSZ azt is kifogásolja, hogy a jogszabályok a hatáskörök telepítésével egyidejűleg nem határozzák meg a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket, így a feladatfinanszírozás alapja válik bizonytalanná.