„Jó irányba tett lépés, amellyel régi adósságot törlesztett a kormány" - foglalta össze véleményét Orbán Viktor miniszterelnök önkormányzati hitelkonszolidációról szóló bejelentését hallva a Gémesi György, a MÖSZ elnöke, emlékeztetve arra, hogy ő már másfél évvel ezelőtt, a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon jelezte, hogy komoly gondokat okozhat, ha az önkormányzatok többségének hitelből kell kompenzálnia az állami finanszírozás csökkenését.

A kötelező feladatok ellátásának fedezetéül szolgáló állami források ugyanis csak az önkormányzatiság első évtizedében voltak elegendőek a feladatok ellátására, a normatívák 2002 utáni devalválódása következtében a településeknek egyre több saját forrással kellett kiegészíteniük azokat. A folyamat eredményeképpen az állam 2010-ig 1000 milliárd forint működési forrást vont ki az önkormányzati szektorból, ami 2011-ben és 202-ben további évi 40-45 milliárdos forráskivonás követett.   

Hazánk uniós csatlakozása után tovább rontotta a helyzetet az EU-pályázatok megjelenése, amelyekhez a legtöbb településen szintén csak hitelfelvétel útján tudtak önrészt biztosítani. 

A MÖSZ javaslata: egy év haladék

Ezeket - a részben bankkölcsönök, részben kötvénykibocsátások útján felvett - hiteleket az önkormányzatok legtöbbje stabilan, megbízhatóan törlesztette egészen a svájci frank árfolyamának elszabadulásáig, ami ráadásul éppen abban az időben történt, amikor a kötvények tőketörlesztését is meg kellett kezdeni.

Ekkor - 2011 nyarán - Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nevében, levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, vázolva a helyzetet, segítséget kérve a bankokkal való tárgyaláshoz és megegyezéshez: 

Tisztelt Miniszterelnök úr!

Az utóbbi hónapokban drasztikusan megemelkedett svájci frank árfolyam az önkormányzatok ismert és több esetben is komoly működési problémákat jelentő pénzügyi helyzetét tovább rontotta. Ön által is ismert, hogy a három évvel ezelőtt kibocsátott kötvény állomány tőke törlesztésének megkezdése (három év türelmi idő után) ebben az évben megkezdődött és ez a kamatokkal együtt különösen nagy nehézséget jelent már az idei költségvetés elkészítésénél.

A jelenlegi brutális extra fizetési kötelezettség az amúgy is szűkített önkormányzati költségvetésekben bizonytalanságot és működési ellehetetlenülést okoz. Amennyiben egy év haladékot kapnának a települések a tőketörlesztésben, elkerülhetőek lennének a további csődhelyzetek, működési bizonytalanságok. az egy év haladék a törlesztés hátralévő 16-17 esztendejében nem jelentene megoldhatatlan többlet terhet.

Informális tárgyalások megerősítettek bennünket arról, hogy a hitelező bankok nyitottak lennének az önkormányzatokkal való ilyen megegyezésre. Mint ahogyan a Miniszterelnök Úr által is ismert, a kibocsátott kötvények nagy része az uniós fejlesztési pályázatok önrészének fedezetéül szolgált, azaz többek között utak, bölcsődék, óvodák, iskolák, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat biztosító, legtöbbször működési költséget csökkentő, a kötelező feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges létesítmények épültek belőle. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége nevében kérem a Miniszterelnök Úr segítségét a hitelező bankokkal való tárgyalásban, megállapodásban.

Együttműködő segítségében bízva,

Tisztelettel:

Gémesi György

A Miniszterelnökség a levelet a Belügyminisztériumhoz irányította, ahonnan hamarosan meg is érkezett Tállai Andrásönkormányzati államtitkár válasza:

Tisztelt Elnök Úr!

Hivatkozással az önkormányzatok devizahitel-állományával kapcsolatban Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr részére írt levelében foglaltakra, a következőkről tájékoztatom:

Egyetértek azzal a megállapításával, mely szerint az önkormányzatok pénzügyi helyzetének romlását, az adósságállomány növekedését a 2002-2010 közötti kormányzati politika okozta. álláspontom szerint azonban az önkormányzatok nemcsak fejlesztési, hanem működési célból is bocsátottak ki kötvényeket.

Az önkormányzati rendszer felhalmozott adósságának kezelése jelentős feladat, melyben az ön által javasolt egy éves tőketörlesztési haladék nem jelent valódi megoldást, mert az önkormányzatoknak a 2010. évi beszámolók alapján a svájci frankban fennálló hosszú lejáratú kötelezettségüknek 2011-ben 3,4 százalékát, míg 2012-ben, 4,7 százalékát kell törleszteniük. A svájci frankban fennálló kötelezettségük kb. 75 százalékát 2016-ban, és az azt követő években kell majd teljesíteniük az önkormányzatoknak, amely arányon az árfolyam-növekedés sem változtatott.

Javaslom, hogy a hitelező bankokkal a tárgyalásokat az önkormányzatok egyidejűleg folytassák le. Amennyiben valamelyik érintett önkormányzat esetében a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a BM Önkormányzati Államtitkársága megvizsgálja majd, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a tárgyalási folyamatban történő továbblépésre.

Szeretném megköszönni a Magyar Önkormányzatok Szövetségének, hogy fellépésével lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi önkormányzati rendszer szereplői között elindulhasson egyfajta közös gondolkodás e problémakör kezelése érdekében.

Üdvözlettel:

Tállai András

Konszolidáció, átvilágítás nélkül 

Azóta eltelt közel másfél esztendő és - átlátva az önkormányzatok jelenlegi pénzügyi helyzetét, jövő évi bevételeinek alakulását, illetve érzékelve a nagyobb befolyású kormánypárti politikusok, polgármesterek nyomását - a kormány végre meghozta a döntést. Orbán Viktor miniszterelnök 2012. október 27-én, az „Önkormányzatok az adósság csapdájában" című konferencián bejelentette: az állam konszolidálja az önkormányzatokat, 1956 településtől összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át. Az ötezer lelkesnél kisebb településeket teljes egészében, a nagyobbakat az egy főre eső helyi adóbevételük nagyságának függvényében tehermentesítve.

A bejelentés hatására fellélegeztek az önkormányzatok, bár túlzás lenne azt állítani, hogy osztatlan volt a siker. Azoknak a falvaknak és városoknak vezetői, akik nem vettek fel hitelt, rendkívül csalódottak voltak.

A MÖSZ támogatja a konszolidációt, bár Gémesi György szerint át kellett volna világítani ezeket az adósságokat, megnézni, melyik önkormányzat mire vett fel hitelt, s akkor mindenki számára megnyugtató döntés született volna. Erre pedig már nincs idő.

„Egyébként ezeknek a pályázatoknak a segítségével többnyire szociális és egészségügyi szolgáltatásokat biztosító, turisztikai bevételeket növelő, működési költséget csökkentő, a kötelező feladatok ellátásához szükséges létesítmények - utak, járdák, csatornák, bölcsődék, óvodák, iskolák - épültek, de azért előfordultak fenntarthatatlan presztízsberuházások is - fejtette ki a MÖSZ elnöke, aki szerint ez utóbbiaknak más elbírálás alá kellene esniük.  

„Mindemellett nem szabad elfeledkezni a pénzintézetek felelősségéről sem - teszi hozzá Gémesi György -, mert a bankoknak a hitelfelvétel pillanatában meg kellet volna vizsgálniuk, hogy adottak-e a bevételi oldalon a törlesztéshez szükséges feltételek. Ezeknek a feltételeknek ugyanis sok esetben sem a megyék, sem a kisebb, 1000 fős település sem feleltek meg. A jövőben - a hitelfelvételt szabályozó stabilitási törvénynek köszönhetően - ilyesmi nem fordulhat elő, ám jobb volna, ha a kormányhivatal helyett az Állami Számvevőszéknek végezné a szakmai ellenőrzést, hiszen míg a kormányhivatalokat politikusok vezetik, addig az ÁSZ egy független szakmai szervezet."

Ha egy önkormányzat rendelkezik a visszafizetés garanciáival, a hitel nagyon jó eszköz lehet a fejlesztésekhez, de jelenleg a válság, és a bankok miatt nem adottak ezek a feltételek - zárja szavait Gémesi György -, ráadásul még most sem lehet teljesen tisztán látni, hogy 2013-ban milyen bevételekre számíthatnak a települések.

MP