A konferencia első napjának délelőttjén Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, felhívva a figyelmet a készülő változások, az új Alkotmány, s a közigazgatási reform fontosságára, illetve arra, hogy ebben az önkormányzati szektor is tevékenyen részt kíván venni, akár saját koncepció megfogalmazásával, akár a kormányzati tervek véleményezésével.

Új Alkotmány, új ÖTV

Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, az Alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke arról adott áttekintést, milyen stádiumban van jelenleg új Alkotmány előkészítése, és az hogyan érinti az önkormányzatok működését. Mint ismertette, a rendszerváltozás óta valamennyi kormány célként tűzte ki egy új Alkotmány megalkotását. Ez annál is inkább indokolt, mert a mostani nem alkalmas arra, hogy a nemzetnek célt adjon, és arra sem, hogy az államadósság nagymértékű növekedését megakadályozza. Az új Alkotmányban az önkormányzatokat illetően jelentősebb változásokat a finanszírozás és hitelfelvétel tekintetében terveznek. A finanszírozás reformja kulcsának az önkormányzati és az állami feladatok, hatáskörök átgondolását nevezte a képviselő, míg az önkormányzatok hitelfelvételének tekintetében az állami rálátás fontosságát hangsúlyozta. Az összeférhetetlenség kérdéséről szólva elmondta: fontos cél, hogy a 2014-es, 200 fős országgyűlésben már ne lehessenek képviselők a polgármesterek, de az önkormányzati szakembereket szeretnék majd másképpen bekapcsolni a központi költségvetés munkáiba.

Bekényi József, a Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztályának vezetője az önkormányzati törvény módosításának tervezetéről elmondta: az ÖTV 1994-es átfogó korrekciója óta most, az új Alkotmány alapján, az elmúlt két évtized tapasztalatainak birtokában, a rendszer anomáliáit kiküszöbölve lehet majd igazán újrafogalmazni az önkormányzatok rendeltetését. A főosztályvezető rövid történeti áttekintés során világított rá a mára kialakult helyzet előzményeire, a skandináv és a kontinentális települési önkormányzati rendszerek „mixelésével" született honi struktúra létrejöttétől, a feladat-finanszírozás egyensúly felborulásán át, a települések jelentős részének eladósodásáig.

Mint Bekényi József kifejtette, a tervezett, államreformhoz kapcsolódó átalakítás során az önkormányzati és az állami feladatok, források megosztását együtt vizsgálják, egyszerűsítik a normatíva rendszert, ésszerűen korlátozzák a települések hitelfelvételét, s erősebb törvényességi ellenőrzést gyakorolnak felettük. Fontos változás továbbá, hogy a jelenleg intézményfenntartó megyék fejlesztő funkcióval lesznek felruházva a várhatóan őszre összeálló új ÖTV-ben.

Eladósodás, átstrukturálás, érdekérvényesítés

Lóránt Zoltán egyetemi tanár, az ÁSZ nyugalmazott főigazgatója „Az önkormányzatok szerepe a változó világban" című előadásában az önkormányzatok finanszírozásának és gazdálkodásának főbb kérdéseire, aktuális problémáira hívta fel a figyelmet, egyebek mellett a települések eladósodási kockázatát növelő, illetve az önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezőket ismertetve. Véleménye szerint a normatívák folyamatos változása nagyban hozzájárult településeink pénzügyi ellehetetlenüléséhez, ezért fontosnak nevezte egy új normatíva rendszer kidolgozását, s az önkormányzati pénzügyi fegyelem megerősítését.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a tervezett közigazgatási reformról tartott előadást, többek között a január elsejével létrehozott Kormányhivatalok működési filozófiáját, irányítási struktúráját mutatta be a hallgatóságnak. Mint megtudhattuk, a reform következő lépését 2013-ra tervezik, a Járási Hivatalok felállításával. Ezek - számos feladat átvállalásával - nagy terheket vehetnek le a forráshiánnyal küszködő önkormányzatokról, és országszerte erősíthetik az esélyegyenlőség elvének érvényesülését. A járási székhelyeken is lesznek Kormányablakok, amelyek gyorsabb, koordináltabb működést tesznek majd lehetővé.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint a kormányzati nyilatkozatokból jelentős államosítási törekvés látszik kirajzolódni. Ennek előnye az azonos minőségre törekvés, hátránya a helyi specialitások elvesztése lehet, de ügyelni kell a szubszidiaritás elvének érvényesülésére is. A főtitkár sajnálatosnak tartja, hogy az önkormányzatok az eladósodások miatt az elmúlt időszakban egyfajta bűnbak szerepébe kényszerültek. Mindemellett hiányolta a kormány és az önkormányzati szféra közötti párbeszédet, ami a KÖEF megszűnése óta szünetel, ismertette az önkormányzati érdekérvényesítés új lehetőségeit, melyben rendkívül nagy szerepe van a települések összefogásának, s javasolta az önkormányzatiság alapvető értékének az új Alkotmányban való megemlítését.

Ribányi József, Tamási polgármestere, a MÖSZ társelnöke a kistérségekről és többcélú társulásaikról tartott előadásában először a kistérségek múltját és jelenét járta körül, a fogalom 1994-es megszületésétől napjainkig, amikor hazánk közel 3200 települése 174 ilyen, földrajzilag lehatárolt területi egységbe van besorolva. A polgármester szerint az eredetileg statisztikai célú kistérségekben létrehozott társulások - főleg a nagyobb, 30-40 települést tömörítők - nehezen működnek a sokszor ellentétes célok és érdekek miatt. Javasolta, hogy az önkormányzatok töltsék meg tartalommal a kistérségeket, amelyeknek legyen közigazgatási hatásköre, a területfejlesztésben szülessenek kistérségi döntések, s legyenek mindehhez kistérségi alapok. Az oktatás és a szociális ellátás kapcsán a feladatokra szerveződött alkalmi társulások létrehozását pártolta, ahol a tagok a lakosság által igénybe vett, nem kötelező feladatokat is arányosan finanszírozzák.

Az katasztrófavédelemtől a zöldgazdaságig

Délután a településüzemeltetés aktuális kérdéseiről hangzottak el előadások. Bakondi György az Országos Katasztrófavédelmi főigazgatóság főigazgatója árvíz-és katasztrófavédelemben vállalandó az önkormányzati feladatokról beszélt, színes történetekkel illusztrálva mondandóját. Megállapította, hogy a katasztrófavédelem nem áll vezető helyen a polgármesterek fontossági listáján, legtöbbször csak munkatársaikat küldik el a tanfolyamokra, ám tapasztalatai szerint többségük vészhelyzetben is képes helytállni, s irányítani a települése lakóit.

Bakondi György a tavalyi árvízi tapasztalatok kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy sok településen hiányoznak a vészhelyzetre vonatkozó tervek, nincsenek megfelelő szakemberek, és a szükséges eszközök sem állnak rendelkezésre. Kitért azokra a hatósági és szakhatósági problémákra is, amelyek sokszor nehezítik munkájukat. Elrettentő példaként említette, hogy valahol olyan területre is adtak ki építési engedélyt, amit éppen árvíz borított. A katasztrófa-elhárításban és védelemben szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal Molnár Oszkár, Edelény polgármestere is, kiemelve a felkészülés fontosságát, és megköszönve településének juttatott adományokat. 

Kertész György, a Belügyminisztérium szakmai főtanácsadója a településüzemeltetés időszerű kérdéseiről tájékoztatta az érdeklődőket. Mint elmondta, a kormányzat a településüzemeltetés szakmai és pénzügyi szabályozója, míg az önkormányzatok a feladat  ellátói, a közszolgáltató cégek a végrehajtói, a lakosság pedig a fogyasztó. A fenntartható településüzemeltetést nem könnyű megvalósítani, ugyanis a kifizetetlen lakossági számlák miatt könnyen ellehetetlenülhet a rendszer.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályát képviselő Gémesi Zsolttól megtudhattuk, hogy a kormányprogram értelmében, hazánkban a megújuló energiák végső energiafogyasztásban képviselt részarányának 2020-ig el kell érnie a 14,65 százalékot, ami a jelenlegi érték közel háromszorosa, s a megújuló energiaforrások bevonása 80-90 ezer új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárulna. Szintén a korszerű, takarékos energiafelhasználás lehetőségeiről beszélt Dorsánszki Zsolt, az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségének főtitkára, aki egyben szervezete tevékenységét és programját is bemutatta az egybegyűlteknek.

Az egészségügy súlyosan beteg

A második nap délelőttje az egészségügyi reform kérdéseinek áttekintésével kezdődött. Elsőként Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára tartott előadást „Nagytérségi egészségtervezés" címmel az egészségügyi reformról, illetve annak önkormányzatokat érintő hatásairól. Mint fogalmazott, az egészségügyből kivont források miatt szinte polgárháborús állapotok alakultak ki az ágazatban, amelynek rendbetételhez hosszú „mentési és újjáépítési folyamatra" van szükség. Ennek első lépéseként országjáráson tájékozódtak a valós helyzetről, jelenleg a kérdőíves kataszterfelvétel folyik, melynek kiértékelése után, 3-4 hónap múlva készül el a mentőprogram. Az új modell legfontosabb céljai között szerepel, hogy mindenki betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel férjen hozzá az egészségügyi ellátáshoz, csökkenjen a betegek kiszolgáltatottsága, s hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Az államtitkár véleménye szerint csak a fővárosi kórházakat kellene állami kézbe venni, a vidékiek maradhatnának a területileg illetékes önkormányzatok kezelésében, akikkel jól működő partneri kapcsolatokat kell kialakítani. Rendkívül fontosnak nevezte a szakemberhiány pótlását is, mivel hazánk uniós csatlakozása óta a magyar orvosok 15 százaléka hagyta el az országot. Mivel a teljes spektrumú ellátás megyei szinten nem biztosítható, koordinatív testületek állnak fel nagytérségi egészségszervezési igazgatóság néven. E testületek az 1-1,5 millió lakosonként kialakuló nagytérségekben szervezik meg a magasabb szintű ellátást, világos beteg utakkal, egységes szakmai alapelvekkel és a feladatokhoz illesztett finanszírozással. A nagytérségi egészségügyi ellátáson belül pedig - kistérségi szinten - a lakosságközeli ellátás rendszerét teremtenék meg.

Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója az egészségügyi szféra szereplői - az állam, a finanszírozó, az intézményfenntartó, a beteg, illetve a dolgozó - által megfogalmazott szempontokat tekintette át, majd kijelentette: az egészségügyi reform során olyan konszenzusra van szükség, ami valamennyiük számára elfogadható. Mint mondta, új szemléletre van szükség, amiben hangsúlyt kell helyezni a legújabb kutatási eredményekre: a bio- és nanotechnológiára épülő egészségiparra. Társadalmi konszenzust kell kialakítani azzal kapcsolatban, milyen ellátást vár el a lakosság, és ezért mit hajlandó áldozni. Kifejtette, nem elfogadható, hogy ugyanannyit fizet, aki vigyáz magára, mint az, aki különböző módokon károsítja az egészségét. Szólt az egyre nagyobb gondot okozó szakemberhiányról, ami nem csak az orvosoknál, hanem a nővéreknél is sürgős megoldást kíván, s az egészségügy jelenlegi stabilitását azokéhoz a vörösiszappal elöntött kolontári házakéhoz hasonlította, amelyek szilárdan állnak, mégis újakat kell építeni helyettük, mert nem képesek betölteni funkciójukat. Mindezen az anomáliák ellenére a világ 100 emberéből 90 ma is rosszabb egészségügyi ellátásban részesül, mint mi, magyarok.

Nem az államosítás a cél

Az egészségügy után a közoktatással kapcsolatos aktualitások kerültek terítékre. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a közoktatási reform tervezetét ismertetve elmondta, a reform egyik fontos eleme, a 2013-ban életbe lépő pedagógus-életpálya modell, amely nagyobb megbecsülést, társadalmi elismerést nyújt majd a szféra dolgozóinak. Ez nemcsak a fizetésemelést jelent, de foglalkozik a szakmai fejlesztéssel, a munka ellenőrzésével, s megoldást nyújthat a kontraszelekció problémájára is. A törvénytervezet a jelenlegihez képest sok jelentős változtatást tartalmaz: többek között az idegen nyelv és a természettudományok oktatásának tartalmi és módszertani megújítását, új érettségi szabályozást és egységes szakmai minőség-ellenőrzési rendszert.

Az államtitkár asszony ismertetése szerint az iskolák továbbra is a települések kezében maradnának, az igazgatók kinevezését azonban ezentúl az állam a Kormányhivatalokon keresztül kontrolálná. Az intézmények működtetési költségeinek 85 százalékát kitevő pedagógusbérek és járulékok fizetését 2012-től az állam átvállalja a fenntartó önkormányzatoktól, míg a fennmaradó 15 százalék biztosítása továbbra is a településekre hárul. Az intézményt csak abban az esetben veszi át az állam, ha ezt az összeget sem lesz képes az önkormányzat kigazdálkodni. Nem az államosítást tehát a cél, mert előnyösebb, ha az iskola helyben marad, ahol nemcsak az oktatási feladatot tölti be, de szellemi, erkölcsi, kulturális bázisként is funkcionál. A koncepció szerint lehetőség nyílik az aprótelepüléseken az elmúlt években bezárt kisiskolák újraindítása is, a kezdeti lépésekhez pedig a napokon belül meghirdetendő pályázatok útján lehet majd forrást teremteni.

Hoffman Pál országgyűlési képviselő, Tököl polgármestere a közoktatás sportfeladatait ismertetve elmondta: az oktatásban és a sportban egyaránt szemléletváltásra van szükség. Az elmúlt nyolc évben az állam gyakorlatilag kivonult a sport finanszírozásából, holott annak rendkívül fontos szerepe van a nemzeti egészség megőrzése érdekében. A sport ugyanis értéket közvetít, erősíti a nemzeti büszkeséget és a lokálpatriotizmust, s fontos szerepet játszik a közösségi élmény megélésében is. Az iskolai sport a pedagógiai programok között kiemelt helyet kap, s erre a célra többletforrások kerülnek a rendszerbe. A sport a mindennapos testnevelésórák bevezetésével kapná meg a közoktatásban a fontosságának megfelelő szerepet, s jelentős eredmény, hogy ez már 70 helyen meg is történt hazánkban.

Szociális számla és feltételekhez kötött segélyezés

Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára a készülő Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció önkormányzati hatásairól szólva kiemelte a családi pótlék helyetti az iskolalátogatási támogatás bevezetésének, az adminisztráció csökkentésének, az eseti gondnoki intézmény átgondolásának szükségességét. Mint elmondta, a március végére összeálló új koncepció kidolgozását hét régióra kiterjedő konzultáció-sorozat előzte meg, amelynek során több mint ezer szakember véleményét kérték ki a reformokkal kapcsolatban.

A koncepció egyik stratégiai eleme a szociális számla bevezetése, amelynek segítségével folyamatosan nyomon lehet követni, hogy egy család mennyi és milyen típusú jövedelempótló támogatásban részesül, s általa lehetőség nyílik az úgynevezett szociális minimum kiszámítására. Fontos cél továbbá, hogy a maximálisan nyújtható segély és a minimálbér összege szakadjon el egymástól, és a feltételekhez kötött segélyezést is mielőbb be kellene vezetni. Jó hír az önkormányzatoknak, hogy - mint az államtitkár közölte - a későbbiekben kevesebb szociális feladat hárul majd rájuk, az elvégzendőkre pedig elegendő forrást fognak biztosítani.

Sisák Imre, Pásztó polgármestere saját települése, illetve a Pásztói kistérség példáján keresztül mutatta be, milyen szociális feladatokkal kell megbirkóznia önkormányzatainknak. Mint megtudtuk, az erősen csökkenő lélekszámú kistérségben 2001-2003 között lezajlott Szociális Kistérségi Fejlesztési Program során számos szociális intézményt hoztak létre úgy, hogy az ehhez szükséges forrás 30 százalékát a közreműködő települések biztosították. Sisák Imre mindemellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az Út a munkára programban tavaly felhasznált összegnek idén csak harmadát-negyedét biztosítja az állam közfoglalkoztatásra, ami jelentősen megnövelheti a munkanélküliek arányát az aktív korúak körében.   

Önkormányzati projektfinanszírozás

A konferencia utolsó előadója Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo Consulting vezető pályázati tanácsadója volt, aki „Önkormányzati projektfinanszírozás" címmel tartott előadásában az Új Széchenyi Tervben rejlő pályázati lehetőségeket ismertette az egybegyűltekkel. Az önkormányzatok számára kínálkozó lehetőségek közül a szennyvíz és ivóvíz biztosítására, a belvíz és csapadékvíz elvezetésére, a partfal-rekonstrukcióra, a hulladéklerakó létesítésére, illetve a megújuló energiaforrások termelésére és alkalmazására irányuló pályázatokat emelte ki. Mint említette, a pályázatokkal kapcsolatban számos probléma felmerülhet. Ilyen például, hogy a települési fejlesztési projektek nagyon tőkeigényesek, kevés az igénybe vehető támogatás, és a befektetett pénz lassan térül meg. A gondok megoldását - a pályázati tanácsadó szerint - a hatékonyabb projekttervezés és más finanszírozási formák bevonása jelentheti. Az EU önerő alapban idén 10,5 milliárd forint áll majd a pályázók részére.   

MP