Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. március 28.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Gödöllőn ülésezett az Európai Unió Régiók Bizottsága
A legfontosabb témák az önkéntesség, a sport, a szubszidiaritás és a város-vidék kapcsolat voltak
Az Európai Unió Régiók Bizottsága, illetve a Bizottság Európai Néppárti tagjai két nagy horderejű tanácskozást tartottak március 3-án és 4-én a gödöllői királyi kastélyban. Az első napon a „2011 az önkéntesség éve Európában", azaz a „Városok és Régiók szerepe a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében a sport és a társadalmi aktivitás területén" témájában hangzottak el előadások, míg a másodikon a Régiók Bizottsága Bureau ülést tartott Mercedes Brasso elnök asszony vezetésével. Ezen az ülésen főként a szubszidiaritást figyelő hálózat legutóbbi jelentése, illetve a város-vidék kapcsolat és a területi kohézió erősítése állt az eszmecsere középpontjában.  

Az első nap Michael Schneider, a régiók bizottságának elnöke mondott köszöntőt, majd Gémesi György, Gödöllő polgármestereként és a Nemzeti Sportszövetség elnökeként is üdvözölte az egybegyűlteket. A gödöllői sportélet rövid bemutatása után a sport társdalomban elfoglalt szerepét hangsúlyozta. Kijelentette, a kormány szándékával összhangban idén ősztől a gödöllői az oktatási intézményekben, felmenő rendszerben bevezetik a mindennapos, rendszeres testmozgást.

Viviane Reding európai alapjogi biztos videó üzenetben üdvözölte a tanácskozást. Üzenetében örömét fejezte ki az önkéntesség egyre nagyobb európai térnyerése miatt, s azért, hogy Magyarországon is folyamatosan nő az ebbe bekapcsolódók száma, ami különösen fontos egy olyan országban, ahol sokáig az ilyen mozgalmakat gyanúsnak tekintették. Kifejtette, az önkénteseknek rendkívül fontos szerep jut, ezek közül is kiemelte a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás és a sport területét.

Az önkéntesség közösséget teremt

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára előadásában a társadalmi szolidaritás megvalósítása eszközének nevezte az önkéntességet. Calcuttai Teréz anya gondolatát idézve elmondta, ha az adakozók a szívüket adják az adományukhoz, akkor sok minden más is megnyílik a rászorulók javára. Másodikként Böjte Csabát említette, aki önkéntesek százaival nevel fel magyar, cigány és román árvákat, s aki azt vallja, hogy a szociális gondok és a nyomor felszámolására egyetlen állam, egyház és civil szervezet sem képes, ha nem állítjuk meg az elidegenedés folyamatát a társadalomban. Az államtitkár szerint a kamaszokat enyhe rávezetéssel meg lehet ismertetni az önkéntesség szépségeivel, ami egyben választ adhat az útkereső kérdéseikre. A kedvvel végzett önkéntes munka ráadásul újabb önkénteseket vonz, közösséget teremt, s így elősegíti Európa egységét, erősödését.

Mint Bagó Zoltán, az Európai Parlament magyar képviselője előadásában kifejtette, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében csökkenteni kell a kedvezőtlen helyzetben lévő régiók elmaradottságát. Hangsúlyozta a szubszidiaritás érvényesítését, hiszen egymás szokásait és gondjait helyi szinten ismerik a legjobban. Az önkéntességet az önálló cselekvés terepeként értékelte, amire az alacsony befektetés és a gyors megtérülés a jellemző.A magyar kormány kiemelt programjaként szólt a szociális kohézió erősítéséről, az egészség-megőrzési törekvésekről. E tekintetben az önkéntesség az öngondoskodás eleme is.

A sportolók szerepe az önkéntes munkában

Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára szerint a sport, a szociális kohézió és az önkéntesség egy síkon mozog. Mert a sport nemcsak a versenysportot, a kézzelfogható eredményeket jelent, hanem meghatározó szerepe van a nemzet értékrendjének, erkölcsének alakításában is, mivel oktat, nevel, és erkölcsileg megerősít. Az államtitkár a sport meghatározó pilléreknek nevezte a diáksportot, valamint az élsportolók és a szenior sportolók szerepét. Fontosnak nevezte a diákok és a felsőoktatásban résztvevők bevonását a sport terén az önkéntes munkába. Jelentős szerepet töltenek be az önkéntességben az élsportolók és a szenior sportolók is, akiknek, mint példaképeknek, a különböző népszerűsítő kampányokban és a karitatív programokban jutnak jelentős feladatok. A fogyatékkal élők sportja terén a kiemelkedő az önkéntesség szerepe, ami a társadalmi beilleszkedés, valamint az esélyegyenlőség szempontjából elengedhetetlen.

A kilencedik legnépesebb állam

Malcolm Mifsud, a máltai nemzeti küldöttség tagja előadásában kifejtette: Európában több mint százmillió ember végez egymást segítő munkát, ha pedig a világ önkéntesei önálló országot alkotnának, az övék lenne a kilencedik legnépesebb állam a földön. Megtudtuk továbbá, hogy egy 41 országra kiterjedő vizsgálat szerint az önkéntesek évente 400 milliárd dollárral járulnak hozzá a világgazdaság érték előállító folyamatához.

Santiago Fisas Ayxela európai néppárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Régiók Bizottságának ma tárgyalt közleménytervezete a sportélet három fő területét érinti. Ezek a szociális és a gazdasági aspektusok valamint a sportszervezés. A szociális kérdésekhez tartozik a dopping elleni küzdelem, amely egyaránt kiterjed az egészség védelmére, a csalások megelőzésére és a feketekereskedelem elleni fellépésre. A Régiók Bizottsága kiemeli a sport szerepét az erőszak és az intolerancia elleni küzdelemben, a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedésében, a bevándorlók integrációjában. A sport gazdasági értékére jellemző, hogy az EU GDP-jének két százaléka származik belőle, a válságban mégis elsők között érintik az elvonások.

Célkeresztben a szubszidiaritás

A második ülésnap egy, az észak-afrikai helyzettel kapcsolatos állásfoglalás kiadásának egyeztetésével kezdődött, Mercedes Brasso asszony, a Bizottság elnöke kezdeményezésére. Mint az a megbeszélésen elhangzott, a nyilatkozatban a legfontosabb kérdésekkel, a demokratikus átalakulási folyamatokkal kívánnak foglalkozni, mindezt úgy megfogalmazva, hogy az egyfajta javaslat legyen a civil lakosság által elindított demokratikus folyamatok támogatására. A résztvevők hangsúlyozták, fontosnak tartják Egyiptomban és Tunéziában a demokratikus pártok megerősödését, és felhívták a figyelmet a migrációval, a menekültekkel kapcsolatos problémákra is, amelyek elsősorban a dél-európai országokat érintik. A tervek szerint az állásfoglalást a március végi plenáris ülésen fogadják majd el.

            A Régiók Bizottsága Bureau megtárgyalta és elfogadta a 2005-ben létrehozott szubszidiaritás figyelő hálózatáról szóló jelentést és munkaprogramot. A hálózatot annak érdekében alapították, hogy a helyi és a regionális önkormányzatok be legyenek vonva az uniós politikák kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe. A hálózat jobb információcserét tesz lehetővé az EU összes helyi és regionális önkormányzata, azok szövetségei és a nemzeti parlamentek között a helyi és regionális önkormányzatokra közvetlen hatással bíró európai bizottsági politikák és javaslatok tárgyában   

Város és vidéke

Ezt követően Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára „Város és vidék a regionális politikában és a vidékfejlesztésben" címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy a város és vidéke évszázadokon át kölcsönös egymásra utaltságban és együttműködésben létezett. Megfelelő fejlesztések esetén a globális világgazdaság, az ipari termelés ellenére is megvalósulhat, hogy a vidéki termékek, főként a jó minőségű, egészséges élelmiszerek jelentős része a közeli városi piacokon találjon vevőre és így stabil, a globális rendszereknek kevésbé kiszolgáltatott, környezet terhelő szállítástól mentes, fenntartható gazdasági rendszerek alakíthatók ki. Így biztosítható, hogy a város-vidék, mint gazdasági egység, a lehető leghatékonyabban és erőforrásait megtartva tudjon a globális gazdasági rendszerekhez csatlakozni, előnyös gazdasági kapcsolatokat létesíteni. A kölcsönösen előnyös város-vidék kapcsolatrendszer a lakó, rekreációs, kulturális és turisztikai funkcióban is megjeleníthető.

Mivel azonban az EU támogatáspolitikájában jelenleg szétválik a város-, a terület- és a vidékfejlesztés, mindegyik beleütközik a maga korlátaiba. Pedig nem lehet egymástól teljesen elszigetelten kezelni ezeket a rendszereket, még a támogatások terén sem. A vidékpolitika részéről hazánk érdekelt a város-vidék kapcsolatrendszer újrafogalmazásában, egyfajta új társadalmi szerződés megkötésében, hangsúlyozta Ángyán József. A most készülő, hazánk vidékpolitikai vízióját tíz évre megfogalmazó vidékfejlesztési stratégia kiindulópontja az a „Vidéki térségek európai kartájában 1996-ban megfogalmazott gondolat, hogy „Város és vidéke közös sorsban osztoznak, míg a vidék gerince a mezőgazdaság". 

Élet az agglomerációban

Gémesi György a város és vidék kapcsolatának egyik speciális esetét, az agglomerációs települések helyzetét szemléltette, az általa két évtizede vezetett Gödöllő példája által, bemutatva, hogy a nagyváros elszívó hatása ellenére van is lehetőség egy agglomerációs városnak az önálló létezésre. Előadásában előbb az agglomeráció mibenlétéről, kialakulásáról beszélt, majd a budapesti agglomerációs települések történetén keresztül ismertette azoknak a társadalmi és gazdasági folyamatoknak az egymásra épülő rendszerét, amelyek végül a jelenlegi településszerkezet kialakulásához vezettek.

A polgármester kifejtette, hogy megfelelő településfejlesztési politikával, a települések közötti összefogás erősítésével, a lehetőségek kihasználásával biztosítható az agglomerációban a település önállósága, lehetőség van a többi településsel és a nagyvárossal való harmonikus együttműködésre, biztosítható az egyenletes fejlődés és megvan a lehetőség a hagyományok, az identitás megőrzésére, a lakóközösségek, a civil szervezetek erősítésére.

Ennek az együttműködésnek során olyan struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja az egyes települések önállóságát és egyenrangúságát, nem teszi lehetővé a kiszolgáltatott helyzet kialakulását, a gazdaság fejlesztése érdekében, az agglomeráció önálló gazdasági erejének erősítését biztosítja, lehetőséget adva a piaci erők kibontakozásának, továbbá kezeli az egyenlőtlenségeket, biztosítja a nagy szolgáltató rendszerek működőképességét, és megakadályozza a monopolhelyzetből adódó kiszolgáltatottság kialakulását.

MP

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu