Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. március 29.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Ideje lenne levonni a tanulságokat
Milyen akadályozó tényezők hátráltatják a pályázati rendszer sikeres előre haladását?
2007-ben az új uniós költségvetési időszak indításakor a kormányzat a pályázati rendszer beindításától várta a magyar gazdaság fellendülését. A várható 8000 milliárd forint beáramlása a gazdaságba jótékony hatással lesz a munkanélküliségre és az egyes gazdasági mutatókra - vélték a gazdasági elemzők. Az önkormányzati rendszer helyzetének javulását jósolták a gazdaság irányítói. 2010-ben letelik az a periódus első fele, de az önkormányzatoknál nem érzékelhető a csoda. Ugyan sok pályázat került beadásra, de elfogadásuk, a szerződések megkötése, a projektek végrehajtása vontatottan halad. A sajtóban a pártállástól függően különböző számok látnak napvilágot arra vonatkozóan, hogy mennyi pályázat futott be, mennyit támogatnak, mennyi szerződés került megkötésre, mennyi pénzt kötöttek le és mennyi pénz folyt be. Ebben a számháborúban mi most nem kívánunk részt venni, inkább azt elemezzük, hogy milyen akadályozó tényezők hátráltatják a pályázati rendszer sikeres előrehaladását. Ezt sem a bírálat kedvéért tesszük, inkább a tanulság levonása céljából annak érdekében, hogy más alkalommal ezeket a csapdákat már kikerüljük.
 

A pályázati kiírásokkal kapcsolatos gondok:

  • Hibás pályázati kiírások jelennek meg, melyeket a kiíró folyamatosan változtat, emiatt
    • nem lehet megfelelő módon felkészülni a pályázatokra, mert nem világosak a feltételek.
    • folyamatosan „mozgó célpontra kell lőni", mert változik a kiírás és változik a beadási határidő.

  • Hibás kitöltő programok jelennek meg, melyeket folyamatosan változtatnak.

A csatolandó dokumentumok köre kapcsán:

    • Több esetben a pályázathoz olyan stratégiai tervek és dokumentumok csatolása szükséges, amelyek kidolgozása időigényes, jelentős költséggel jár (még ha utólag elszámolható is), és az önkormányzatoknak kötelezettséget kell vállalni a megvalósításra (például: esélyegyenlőségi terv).
    • Számos kétfordulós pályázatnál nem kell terveket benyújtani, de költségbecslést igen. Ez akkor lenne működőképes, ha mondjuk a második fordulóban ettől 10 százalékkal el lehet térni, de forintra pontosan tervek nélkül nem lehet semmit költségelni.
    • Más példa: adott pályázathoz kért, idegen tulajdonú területen tervezett fejlesztéshez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat benyújtása (például állami tulajdonú területek esetén MNV Zrt.). A pályázati pénzek felhasználásáról szóló 16/2006. MeHVM-PM együttes rendelet módosítása enyhébbnek mondható feltételeket határoz meg a rendezett tulajdoni viszonyok igazolására, mint az adott pályázati útmutató. Ez olyan plusz terhet ró az államigazgatás egyéb szerveire (MNV Zrt.), mely kezelése időbeli elhúzódása akár a sikeres pályázást is megakadályozza.

  • Számos esetben fölösleges dokumentumokat kérnek be (például eszközbeszerzéshez tulajdoni lap az ingatlanról, ahova kerül). Szinte minden pályázathoz csatolni kell az önkormányzat alakuló ülésének jegyzőkönyvét, hitelesítve.
  • A pályázatok kidolgozása során több esetben olyan kötelező szakértőket kell alkalmazni, akik korlátozott számban állnak rendelkezésre (például esélyegyenlőségi szakértő, rehabilitációs szakmérnök).

  • Olyan kötelező elemeket kell vállalni, amelyekről a beadás pillanatában nem lehet teljes részletességgel tudni, hogy pontosan mit jelentenek (például városfejlesztő társaság).

A pályázatok elbírálásáról:

  • Kiszámíthatatlan, hogy mikorra bírálják el a pályázatokat, annak ellenére, hogy eljárásrend szabályozza (néha egy-két hónap, néha egy év). Ez addig nem gond, míg a pályázó nem ütközik az N+2 illetve 3 szabállyal. Lehet, hogy a döntés kézhezvételekor ill. a Támogatási Szerződés megkötésekor már rég el kellett volna kezdeni egy projektet, hogy időben be tudja a pályázó fejezni. Nagyon fontos lenne ennek valamilyen szabályozása, hogy ne csak a pályázókat kösse az igen szigorú határidő, hanem a döntéshozókat is.  

  • A döntési mechanizmus lassú, a pályázatok értékelése folyamatosan csúszik, emiatt - például a 2010. december 31-es véghatáridős követelmény fenntartása mellett - rövidül a projektek megvalósítására fordítható idő. Különösen veszélyes az ilyen csúszás:
    • Kétfordulós projekteknél, ahol a projektfejlesztési idő rövidül
    • Építési beruházásoknál, ahol kötött a megvalósítás időszaka
    • Közbeszerzési eljárásokat tartalmazó projekteknél, ahol a közbeszerzés esetleges sikertelensége még orvosolható, ha vannak „tartalékidők" a projektben.

Elszámolással, támogatás felhasználásával kapcsolatos problémák:

  • o A jelenlegi elszámolási rendszer nehezen áttekinthető, nincs, vagy a pályázók körében nem általánosan ismert egy olyan pénzügyi útmutató, ami szabályozná az elszámolással kapcsolatos feltételeket és technikai részleteket. Az ÁSZF ilyen szempontból nem elég részletes.

  • A pályázati költségvetés soronkénti eltérések értelmezése kapcsán:
    • kérdéses, hogy a soronkénti eltéréseket hogyan lehet értelmezni. Az NFT-s pályázatoknál egyértelmű volt, hogy milyen soron milyen mozgástér megengedett. A jelenlegi szabályozás viszont az összköltség 20 százalékát meghaladó eltérésnél ír elő Támogatási Szerződés módosítási kötelezettséget, és ezt egy „kétdimenziós", részben számviteli kategóriákat, részben meghatározott költségtípusokat is egyesítő költségvetésben. Nem világos, hogy a sor, vagy az oszlop, vagy mindkettő esetén hogyan kell értelmezni a vonatkozó szerződéses feltételt.
    • a soronkénti eltérések kapcsán nem világos, hogy ezt pontosan mikor és milyen formában kell a Közreműködő Szervezetnek jelenteni. A kérdésre adott válasz általában az: amint észlelik. (Ez viszont azt jelenti, hogy minden egyes szerződés után változás-bejelentőt kellene beküldeni a KSZ felé, ha nem pontosan arra az összegre szerződött a pályázó, amit annak idején tervezett.)

  • A pályázatok új költségvetési formátuma, mely számviteli kategóriákat tartalmaz, rendkívül megnehezíti mind a tervezést, mind a végrehajtást, mert míg korábban az egyes sorok egyértelműen megfeleltethetőek voltak egy-egy szerződésnek, most az oszlopok értelmezhetőek (például: menedzsment költség), de a számviteli kategória is megjelenik az elszámolás kapcsán.

  • Hasznos lenne, ha a jelenleginél több rugalmassággal dolgozhatnának a pályázók a költségvetések tekintetében. Az árak változása miatt 5-10 százalékos eltérés is legyen elfogadható, mert például ha elhúzódik a bírálat, akkor akár 2-3 évvel korábbi vagy későbbi árakat kell fizetni, ami lehet az infláció, az árfolyamváltozás, és az áfa-növekedés következménye.

  • Sokszor a nyilvánosság számára nem ismert benchmark alapján vizsgálják, hogy az árak a piaci árnak megfelelnek-e. Ha ismertek lennének, a szakma is megvitathatná, hogy ezek reálisak-e, illetve senki nem próbálna trükközni. Meg lenne adva, hogy építésnél mi, mennyi lehet a maximum, és akkor nincs meglepetés, hogy ugyan nyertünk, de nem annyit, mint reméltünk.

Az áfa-szabályok és a fordított áfa kapcsán:

    • a közvetlen szállítói finanszírozású, fordított áfás számlák kapcsán a projektgazda nem csak az önrészt fizeti ki (és a maradékot a támogató fizeti a szállítónak), hanem a számla áfa-tartamát gyakorlatilag teljes mértékben megelőlegezi utófinanszírozásos rendszerben. Ez egy 90 százalékos támogatási intenzitású projekt esetén azt jelenti, hogy 10 százalék önrészt és 25 százalék áfát finanszíroz egy-egy projekt kapcsán előre.
    • Szintén az áfa kapcsán gondot jelenthet, ha az önkormányzat nem havi áfa-bevalló.
    • Komoly problémát jelent, az áfa-kulcs évközi emelése, hiszen az önkormányzatok számára nem áll rendelkezésre többletforrás.

  • Gondot okoz, hogy az euro árfolyamának változása miatt jelenleg sok beszerzés drágább, viszont az önkormányzatok számára nem áll rendelkezésre többletforrás! (Sokszor egy éves vagy még régebbi költségbecslés és pályázati költségvetés szerepel a nyertes projektekben.)

  • Nagyon komoly problémát jelent majd a pályázati támogatás és önerő elszámolása azon pályázatok esetén, ahol nem minden költségsoron azonos a támogatási intenzitás. Ilyenek például a város-rehabilitációs beavatkozások. Itt, ha egy-egy elemet drágábban, másikat olcsóbban szerez be az önkormányzat, akkor a projekt végösszege nem változik. Ha a két soron azonos a támogatás és az önerő aránya - mondjuk 90-90 százalék - akkor a támogatás és az önerő végösszege is változatlan. Amint azonban a támogatási intenzitás eltérő két olyan soron, ahol költségátcsoportosítás történik, a támogatás és önerő elszámolása felborul, és nem jön ki újra a pontos összeg. Ez csak úgy lehetne megoldható, ha nem soronként, hanem számlánként lehetne beállítani az adott számlára vonatkozó támogatási intenzitást, lehetővé téve, hogy a pályázó mondja meg, melyik számlára mennyi támogatást és mennyi önerőt kíván igényelni (úgy, hogy a támogatási összeg felső határa nyilván a megítélt támogatás).
  • Az elszámolások kapcsán ma is találkozunk olyan jelenséggel, hogy az NFÜ honlapján megtalálható, benyújtandó dokumentumokat tartalmazó „dokumentum mátrixhoz" képest a közreműködő szervezetek többet, mást is kérnek.

A pályázatok tartalmi követelményeivel kapcsolatos problémák:

  • Az esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődési vállalások teljesíthetetlenek, mérhetetlenek, az adatlapok kitöltése gyakorlatilag lehetetlen (például szám szerint kérnek olyan létszám-adatokat, amelyek bekérése, megadása jogszabály ellenes vagy nem hozzáférhető, illetve nincs statisztikai adat). Ez egyébként előre vetíti azt a jövőbeni problémás helyzetet is, amikorra pályázatok utóellenőrzése során a jogszabályi kötöttségek miatt a pályázó csak elégtelen adatszolgáltatásra képes.

  • Tájékoztatási és nyilvánossági követelmények kapcsán változtatják az útmutatókat, a pályázati adatlap nincs összhangban az útmutatóval, és a változásokat egyoldalúan úgy kényszerítik rá a pályázóra, hogy nincs többletforrás. (Például az A típusú, 6x3 méteres tájékoztató tábla indokolatlanul nagy, drága, több esetben a helyi szabályzat sem engedi kitenni, mégis ezt követelik meg. A táblát a projekt után egyébként semmire sem lehet használni, mert helyét egy emlékeztető tábla váltja fel.)

Indikátorok:

  • Az egész pályázati rendszer talán legkényesebb, legproblémásabb területe: a pályázati kiírások többsége olyan indikátorokat tartalmaz, amelyet nem definiál megfelelő módon, sok esetben még az sem világos, hogy a mutató csökkenése vagy növekedése jelenti az elvárt, pozitív változást. (Ilyen például a hátrányos helyzetű gyermekek aránya az iskolában: ha nő, az jelentheti azt, hogy nem szegregál az iskola, de jelenthet egy kedvezőtlen tendenciát is...)

  • Költség-haszon elemzések: számos közhasznú projektnél is kérnek költség-haszon elemzést, ami nehezen értelmezhető, miközben egyébként minden résztvevő tudja, hogy például az iskolaépítés gyakorlatilag sosem térül meg.

  • A fenntarthatóság kapcsán vissza kell utalni az indikátorok problematikájára, illetve arra, hogy sok olyan tényező van, amit nem, vagy csak nagyon közvetve tud a projektgazda befolyásolni. (Ilyen például gyermeklétszám alakulása).

Egyéb észrevételek:

  • A Közbeszerzési Törvény további szigorításával tovább lassulnak a kiválasztási folyamatok, akadályozza, és adott esetben drágábbá teszi a projekteket.

  • Feltételként írnak elő olyan közbeszerzési eljárás fajtát, ami fölöslegesen lassítja és bonyolítja a projektet. Egy szerzői joggal védett terv esetében például előírt nyílt eljárást javasol a KSZ, ezzel a szerzői jog megváltásának költségével adott esetben csökken az adott projektelemre fordítható költség. Ezen kívül, a szerzői jogairól lemondott tervező a tervezésre szóló nyílt közbeszerzési eljárás keretében ajánlatot nem tehet, mivel olyan személynek minősül, aki az előkészítésben részt vett. Amennyiben a közbeszerzési eljárás fajtáját feltételként nem írják elő, úgy fennállhat annak a lehetősége, hogy a tervező ajánlatot tegyen a támogatási szerződésben rögzített feladatok elvégzésére.

  • Tervellenőrzés: Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabályok a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építmény esetén kötelezővé teszik tervellenőr foglalkoztatását. A tervellenőr felelőssége csak a felelősségnek egy szűk körét fedi le: a tervellenőr felelős a műszaki tartalom szakszerűségéért, valamint a jogszabályok, építési előírások, szabványok betartásáért. Az önkormányzatok beruházásai tekintetében a tervellenőrök foglalkoztatásának kötelezettsége a költségek jelentős mértékű emelkedését vonja maga után. Ez sajnos nem jár együtt azzal, hogy az esetleges tervezői hibákból adódó károk megtérítéséért a tervellenőr mögöttes felelőssége egyértelműen megállapítható lenne. A kormányrendelet az anyagi felelősség kérdéskörével nem foglalkozik. A tervezésért a felelősség a tervezőt illeti, a tervellenőr felelőssége ehhez képest részleges. A Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó szabályai (az anyagi felelősség kérdése ide kívánkozna) nem egészültek ki a tervellenőr bevonásával végzett tervezési szerződésekre vonatkozó új rendelkezésekkel. Ezt az előírást évközi jogszabály-változás ismét módosította, tovább bonyolítva az amúgy sem egyszerű pályázati megvalósítást.

  • Fedezetkezelő: 2010 januárjától a 90 millió forint feletti beruházási projektek esetében úgynevezett fedezetkezelő bevonását írja elő egy időközbeni újabb jogszabály-változás. Ez nem várt adminisztrációs terhet ró a pályázókra, a már nyertes projektek esetében ezzel a költségelemmel tervezni sem lehetett a pályázat összeállítása során, így várhatóan nem is elszámolható ennek a költsége. A tevékenység ellátása pénzintézeti felkészültséget igényel mind létszámban, mind szakmai értelemben. A feladatot a Magyar Államkincstárnak kell elvégezni.

Véleményünket az elmúlt évek pályázói tapasztalatai alapján alakítottuk ki, a másik, a kiírói vélemény nincs jelen, cikkünket vitaindítónak szánjuk. Szerkesztőségünk szívesen várja a kiírói oldal véleményét is, de más, pozitív példának is szívesen helyt adunk. 

Dr. Fábián Zsolt

a MÖSZ főtitkára

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu