Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. március 29.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Nem állami adó lesz az értéknövekedési hozzájárulás
A BM törvényjavaslata egy helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól

A lakások, házak, nyaralók és hobbitelkek értékesítése után új adót fizethetünk, ha jóváhagyja a kormány a Belügyminisztérium törvényjavaslatát az értéknövekedési hozzájárulásról. A tervezet szerint az értéknövekedési hozzájárulást akkor kellene fizetni, ha az önkormányzat fejlesztése vagy a település szabályozásának megváltoztatása miatt megnő az ingatlan értéke. Ilyenkor az értéknövekedés 10 százalékát kellene befizetni, méghozzá akkor, amikor „a forgalmi értéknövekedés realizálódik".


A tervezet indoklása szerint erre az adóra azért van szükség, mert sokszor közpénznek köszönhetően lesz értékesebb a magánember ingatlanvagyona. Ezt a pénzt igazságosan lehetne közcélú fejlesztésekre felhasználni.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ha az Ön háza mellett leaszfaltozza az önkormányzat az utat, és ez az Ön házának az értékét növeli, fizetnie kell az új adót. Ha a 20 százalékos beépíthetőségű üdülőjét belterületté nyilvánítja az önkormányzat, fizetnie kell. Ha a közmű nélküli, zártkerti minősítésű telkéhez bevezetik a vizet, fizetnie kell.

A tervezet az önkormányzatra bízza, mikor és hogyan vezeti be az adót, egy kikötéssel: az adó kivetése előtt el kell készíteni a terület ingatlanérték kataszterét, azaz azt a nagy katalógust, amelyben szerepel minden egyes ingatlan becsült forgalmi értéke.

Drága beruházás lenne

Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke szerint éppen ez utóbbi kitétel miatt nem valószínű, hogy az önkormányzatok sietnének bevezetni az új adónemet, hiába van nagy szükségük fejlesztési forrásokra. Ugyanis a kataszter elkészítése rettenetesen drága lenne, amelynek fedezetére feltehetően csak a gazdag önkormányzatoknak lenne pénzük. „Ha az évi 90-120 ezer értékesített ingatlannál mind fizetnének, az sem fedezné az ország 4,5 millió lakásának a felbecsültetését" - magyarázta.

Egyelőre ráadásul elég homályosan is fogalmaz a törvénytervezet számos pontja. Arról beszél, hogy a forgalmi értéknövekedés realizálásakor esedékes az adó. De vajon belefér-e ebbe például az, ha van egy régi becslés a kataszterben, fejleszt az önkormányzat, és készül egy új, magasabb értékű becslés? Vagy csak akkor kell fizetni, ha eladja az ember az ingatlanát (és amúgy is megfizeti a 4 millió forintig 2 százalékos, fölötte 4 százalékos illetéket)?

Aztán ott van a mennyi az annyi kérdés is. Ki fogja tudni megállapítani, hogy ha nő két értékbecslés között az ingatlan értéke, annak a növekedésnek mekkora része köszönhető egy esetleges önkormányzati fejlesztésnek, területrendezési döntésnek? És ha van is, aki megállapítja, ki fogja leellenőrizni? - teszi fel a kérdést Mehrli Péter. Jelenleg ugyanis az illeték és a jövedelemadó-vonzatok miatt a NAV ellenőrzi, hogy egy ingatlan adásvételi szerződésében szereplő összeg valós-e. Ám azt hogyan tudná ellenőrizni, hogy ebből az összegből mennyi lehet egy adott önkormányzati lépéshez kapcsolódó?

Logikus, de furcsa

Mehrli Péter szerint van logika abban, hogy az önkormányzati beruházásokból származó magánhasznot visszaforgassák közfejlesztésekbe, ám ennek „furcsa módja" az értéknövekedési hozzájárulás, hiszen ilyen esetben valószínűleg csak az fizeti meg például egy járdaépítés után az adót, aki eladja ingatlanát, míg aki nem adja el, de ugyanúgy használja a járdát, az nem.

„Amikor úgy volt, hogy lesz ingatlanadó, körbejártuk, hol van ilyen a világon, és elég sok helyen" - magyarázta - „és szinte mindenütt szabályozzák azt is, ebből mennyi forgatandó vissza a település fejlesztésébe. Ezért szépek a nyugati városok."

Nem lesz központi az ingatlanadó

A kormány nagyon határozott álláspontja, hogy semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni, ilyet nem tervez - mondta a kormányszóvivő, aki maga is látta a sajtóhíreket. Mint mondta: a belügyi tárca anyaga sem közigazgatási államtitkári értekezleten, sem a kormány előtt nem volt.

Az anyag egy helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól, és nem arról, hogy ha valaki az ingatlant értékesíti, akkor adót kell befizetnie. Ez akkor állhat elő, ha valaki ingatlant szerzett és az ingatlanszerzési területet időközben átminősítették. Például ha valaki termőföldet vásárolt, és azt időközben belterületté minősítették, és így értéke sokszorosára növekedett - magyarázta Giró-Szász András.

Forrás: Hír24
Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu