A köznevelési törvény számos fontos, nélkülözhetetlen elemet tartalmaz, ám a tervezett átalakítások sokszor nem kellően átgondoltak, hiányoznak a törvényt kiegészítő végrehajtási rendeletek, nincsenek tisztázva a finanszírozási kérdések, és túlságosan kevés az idő az átállásra, ami igen nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat - derült ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Bölcsődétől az egyetemig" címmel rendezett szakmai konferenciáján, május 15-én, a Gödöllőn.

Gémesi György érthetetlennek tartja az önkormányzatokkal szembeni bizalmatlanságot 

A konferenciát megnyitó Gémesi György MÖSZ elnök után Dr. Madarász Hedvig, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EEMI) Közoktatási Irányítási Osztály főosztályvezető-helyettese ismertette a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény felépítését, s az abban foglalt legfontosabb újdonságokat. Kiemelte, hogy a törvény szakaszosan lép hatályba 2012. szeptember 1. és 2016. szeptember 1. között, s ez idő alatt a jelenleg hatályos közoktatási törvénnyel párhuzamosan alkalmazandó. Dr. Madarász Hedvig felhívta a figyelmet arra is, hogy a köznevelési törvény a közoktatási törvénnyel ellentétben kerettörvény, melynek számos fontos részletét - például a finanszírozást vagy a díjkötelezettséget érintő kérdéseket - más ágazati törvények (ÖTV, szakképzési törvény) szabályozzák, illetve azok végrehajtási rendeletek tartalmazzák majd, amelyeken jelenleg is dolgoznak az EEMI munkatársai.   

Michl József, országgyűlési képviselő, Tata polgármestere a köznevelési törvény megalkotásának céljait ismertette az elmúlt évtizedek demográfiai változásainak, illetve a közoktatás színvonalának egyenetlensége és a szakmai ellenőrzés hiányosságai tükrében. Kiemelte a pedagógusi életpálya modell jelentőségét, ahol már nem az életkor, hanem a szakmai tudásszint határozza meg a jövedelmet, s azt, milyen előnyös az önkormányzatok számára, hogy az állam fizeti a pedagógusi béreket, hiszen így nem ismétlődhet meg a 2002-es eset, amikor a tanerőket is érintő 50 százalékos béremelést az önkormányzatokra hárították. A képviselő a hiányzó rendelkezések megszületéséig türelmet és együttműködést kért az önkormányzatoktól.

A bölcsődei gyermekvédelmi-és nevelési kérdésekről Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke beszélt, számos beszédes statisztikai adatot ismertetve. Elmondta: a bölcsődék száma az 1985-ös 1293-ról 2010-re 668-ra csökkent, igaz a mélypont 2003-ban volt, amikor mindössze 515 intézmény működött. Jelenleg 110 százalékos a bölcsődék feltöltöttsége, és még mindig akad 10 olyan tízezer lakosnál népesebb település hazánkban, ahol a törvényi kötelezettség ellenére sem működtetnek bölcsödét. Szűcs Viktória sajnálatosnak nevezte, hogy a bölcsődéknek jutó normatíva csökkenő tendenciát mutat, ráadásul a legkisebbeknél is kilátásba helyezték a feladatfinanszírozási rendszer bevezetését. A már számos helyen megszavazott bölcsődei gondozási díj - amit az étkezési hozzájárulással együtt kell a szülőknek fizetniük - összege településenként változó, átlagosan 10-15 ezer forint havonta.     

Gambárné Szántai Ildikó, a gödöllői Martinovics utcai óvoda vezetője intézménye példáján keresztül illusztrálta, milyen hatással lehet a három éves kortól kötelező óvoda bevezetésének. Mint elmondta, az összes gödöllői óvoda feltöltöttsége 100 százalék felett van, ráadásul egyre több a hátrányos helyzetű, illetve speciális nevelési igényű gyerek, akik egyéni elbírálást, több figyelmet igényelnek. Már most sem biztosítható a gyermekenként optimális két négyzetméteres terület, ami a kicsik komfortérzetének csökkenéséhez, agresszivitási szintjük növekedéséhez vezet, amit egyre nehezebben tudnak kezelni a túlterhelt óvodapedagógusok. A háromévesek kötelező óvodába íratása tehát csak a férőhelyek számának növelésével párhuzamosan oldható meg.  

A gimnáziumok esetében elsősorban az önkormányzatok által eddig támogatott és finanszírozott programok folytatása kérdéses - derült ki a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója, Fábián Bertalan előadásából. Az ország 40 legjobb gimnáziuma közé tartozó, kiváló felvételi aránnyal büszkélkedő intézmény ugyanis a jelenleg 35 százalékos önkormányzati hozzájárulás által lehetővé tett többletszolgáltatásainak köszönheti eredményeit, amelyek a finanszírozási rendszer megváltozásával veszélybe kerülhetnek.

Az egyetemi oktatás területén megfigyelhető anomáliákról, az új szabályozásról és az fiatalok esélyeiről Dr. Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem rektora elmondta: a felsőoktatás jelenleg túlzott kapacitással működik, a 600 ezer helyre 400 ezren járnak, s a későbbiekben még kevesebben fognak, miután a kormány 30 százalékkal csökkentette az államilag finanszírozott helyek számát. Mindemellett probléma, hogy bizonyos szakmákból túlkínálat, míg másokból hiány tapasztalható, hogy rengeteg a nehézség a bolognai rendszer bevezetésével, hogy a végzősök 30-40 százalékának a kötelező nyelvvizsga hiánya miatt kell várni a diplomájára, míg a gimnáziumot végzettek egyre nagyobb része már külföldön tanul tovább.

Hogy a közoktatásban várható változások milyen hatással vannak a településekre és az önkormányzatokra arról Szűcsné Gergely Györgyi Edit, Lökösháza és Deltai Károly, Telki polgármestere beszélt. A Békés megyei Lökösháza első asszonya elsősorban a közoktatás átalakításának túlzott gyorsaságát, az iskolaigazgatók kinevezésének állami kézbe vételét nehezményezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási színvonal egységesítése nem feltétlenül vezet mindenütt a nívó emelkedéséhez. A budapesti agglomeráció leggazdagabbak lakta településén, Telkiben a minőségi oktatás megteremtése a cél, ám ehhez tudni szeretnék, hogyan működik majd a finanszírozási rendszer, s milyen adónemekből, mennyit vesznek majd el a településektől.

A hozzászóló polgármesterek részéről számos kérdés merült fel. Mi történik a többcélú kistérségi társult intézményekkel? Mi lesz a nemzetiség óvodákkal? Miért gondolják, hogy a minisztérium kompetensebb az intézményvezetők kinevezésében? Ha elviszik a kistelepülési iskolák felső tagozatát, ki fizeti majd a gyerekek utazási költségét? Miért nincsenek készen a végrehajtási rendeleteket, amikor már meg kell hozni a jövő évre vonatkozó döntéseket?  Voltak, akik aggályosnak vélték a fenntartó és a működtető szétválasztását, mások szerint a tervezhetőség hiányának, a finanszírozási kérdések bizonytalanságnak köszönhető, hogy egyre több önkormányzat adná egyházi kézbe oktatási intézményit. Többen kevesellték az EEMI képviselője részéről elhangzott konkrétumokat, ahogy az érdemi egyeztetéseket elmaradását is kifogásolták. 

Az elhangzottakat összegezve és a kérdésekre reflektálva Gémesi György leginkább az átállásra szánt időt kevesellte, a vagyoni, finanszírozási kérdések tisztázatlanságát és a végrehajtási rendeleteket hiányolta, s főként érthetetlennek nevezte az önkormányzatokkal szembeni bizalmatlanságot. „Ha egy egyház vagy egy alapítvány lehet iskolafenntartó, akkor egy önkormányzat miért nem maradhat az? - tette fel a kérdést - „Miért csak a működtetést, világítást és a vécék takarítását bízzák ránk, miért nem tudnak minket is egyenlő partnereknek tekinteni?"   

MP