A Belügyminisztérium (BM) új ÖTV tervezete nem oszlatta el a településvezetőkben kialakult bizonytalanságot, nincs megfelelő számításokkal megalapozva, és nem elemezték a várható hatásokat sem - legalábbis a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) október 19-én közzétett közleménye szerint, amely az új önkormányzati törvény szabályozásához készült TÖOSZ-javaslatokat is tartalmazza. A BM október 21-ére hívta a szövetségek elnökeit egyeztetésre.

A TÖOSZ elnöksége október 18-i kibővített ülésén elfogadott javaslatait tartalmazó közlemény szerint a BM október 11-én közzétett a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslata nem oszlatta el a településvezetőkben kialakult bizonytalanságot, mivel - többek között - a differenciált hatáskör-telepítés ügyében továbbra sem tisztázott, hogy mi lesz a feladata a községeknek, a városoknak, a járásszékhely városoknak és a megyei városoknak. Nem lehet tudni, azt sem hogy hány járás lesz és az állami igazgatási feladatok teljes körűen átkerülnek-e a járási hivatalokhoz.

Mint a TÖOSZ elnöksége megállapítja, az évtizedeken át sikerágazatnak számító önkormányzati rendszer mára igazságtalanná és fenntarthatatlanná vált, átalakítása elkerülhetetlen. Az önkormányzatok és vezetőik érdekeltek egy működőképes új önkormányzati rendszer kialakításában, amely megőrzi az elmúlt évtizedek alapértékeit, erősíti a demokratikus közélet szervezését, érvényre juttatja a szubszidiaritás európai elvét.

„Tudjuk jól, hogy az idő sürget. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az ismertté vált törvényjavaslat nincsen megfelelően számításokkal megalapozva, nincsen elemezve a várható hatás és következmény. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendszert érintő nagy ágazatokra vonatkozó új szabályozások sem készültek el, így a rendszer egésze nem látható sem működését, sem finanszírozását tekintve " - áll a közleményben, amely javasolja a kormánynak, a TÖOSZ kezdeményezéseinek figyelembe vételét, különös tekintettel a következő hét pontra:

• Az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat.

• Amennyiben kötelező önkormányzati feladat átadásra kerül másik önkormányzatnak, vagy az állami szervnek abban az esetben a feladatellátáshoz szükséges vagyon ingyenes átadásával egyidejűleg kerüljön megtérítésre az értéknövelő beruházás, az állami juttatáson kívüli önkormányzati hozzájárulás, a feladat ellátást terhelő hitel és kötvény visszafizetési kötelezettség.

• Önálló önkormányzati hivatalt tarthasson fenn minden városi jogállású település, valamint függetlenül lakossága számától az a község, amelyik esetében azt
  - a lakossági igények indokolják;
  - gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
  - az országos átlagot meg nem haladó költséggel;
  - többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes a hivatal működési feltételeit biztosítani.
  Közös önkormányzati hivatal létrehozására önkéntes társulásban, vagy az ország kistelepülési térségeiben mikrotérségi együttműködésben kerüljön sor. Amennyiben a törvényben meghatározott reális időn belül a járáson belüli települések nem képesek biztosítani az önálló, vagy közös hivatal működésének feltételeit a megyei kormányhivatal döntsön a hivatali struktúráról.

• Az új feladatfinanszírozási rendszerben nem elfogadható, hogy a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához az Országgyűlés a továbbiakban is csak a központi költségvetés által meghatározott arányban álló állami támogatást biztosítson, mivel csak a 100 százalékos központi finanszírozás támogatható a jövőbeni működésképtelenség elkerülése érdekében.

• Érthetetlen és elfogadhatatlan a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási rendszer. A bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincsen szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre és jegyzőkre. Támogatjuk a polgármesteri jogállás erősítését, amelynél kiegészítésként javasoljuk, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a polgármester kapjon vétójogot.

• A területszervezési ügyekben sem értünk egyet lakosság szám előírásával, hanem a feladatellátó és teljesítő képesség alapján lehessen települési önkormányzati típusokat (község, nagyközség, város, járásszékhely város, megyei város) létrehozni. Lehetővé kell tenni, hogy az a járásszékhely város, amelynek szolgáltatása az egész megyére kihat, megyei városi címet kaphasson.

• Elengedhetetlen az országos önkormányzati érdekszövetségekkel az érdemi párbeszéd és egyeztetés. Az önkormányzati rendszer átfogó átalakítása a benne dolgozók együttműködése nélkül nem lehet sikeres.