Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke megnyitójában felhívta a figyelmet mindazon értékekre, amelyek a fogyatékkal élő nőtársaink sajátjai. A levezető elnök hangsúlyozta, hogy ezen értékekkel az egész társadalom gazdagodhat, ehhez azonban szükséges a megfelelő törvényi háttér megteremtése, a civil szervezetek támogatása, és az önkormányzatok által biztosított lehetőségek kihasználása. Csak szoros összefogással érhetjük el ugyanis, hogy ez a többszörösen is veszélyeztetett női csoport teljes értékű életet élhessen.
A hazánkban nyilvántartott mintegy 700 ezer fogyatékkal élő ember nagyobbik része nő - kezdte előadását Gurmai Zita, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke. Az Európai Unió lakosságának mintegy 10 százalékát érinti ez a probléma. A legnagyobb baj azonban az, hogy az egészséges népesség nem tud, mert nem tanult meg együtt élni a fogyatékkal élőkkel. E tanulási folyamatot fel kell gyorsítására, mert a társadalom fenntarthatósága érdekében nem mondhatunk le munkaerejükről, luxus lenne ugyanis a fogyatékkal élők 43 százalékát kitevő, magát munkára képesnek tartó embertömeg képességeit elvesztegetni. Bevonásukat szolgálhatja, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe beépültek a fogyatékosok szempontjai is. Párbeszédre, együttműködésre és folyamatos információcserére van szükség az érintettek, a civil szervezetek, a törvényhozás és különböző államigazgatási intézmények között - zárta előadását a brüsszeli képviselőnő.

Bebizonyosodott, hogy az EU tagállamokban meglévő egyenlő bánásmódról szóló törvények csak akkor érhetik el céljukat, ha a közösségek és az egyének magatartását is áthatják - hangsúlyozta Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségért felelős államtitkára. Rauh Edit külön méltatta a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elkötelezettségét, és kiemelte, hogy a szervezet szakmai kompetenciái nagyban hozzájárulnak a magyarországi Esélyév sikeréhez. A minisztérium terveiről szólva elmondta, átfogó kutatás készül az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok feltérképezésére, az önkormányzatok számára pedig képzési lehetőséget terveznek. A médiát két pályázat útján szeretnék bevonni a társadalmi érzékenység fokozásának elérése érdekében.

Juhászné Lévai Katalin, az Országgyűlés Fogyatékosokkal Foglalkozó Albizottságának alelnöke szerint látni kell, hogy a fogyatékkal élő nők kétszeres hátrányban vannak, mégis mindazok, akik munkát vállalnak új, igazai életet kezdenek élni. Figyelni kezdenek küllemükre, hasznosnak érzik magukat. Hogy minél több hátrányos helyzetű társunk kaphasson pozitív impulzusokat, elsősorban arra lenne szükség, hogy a képzésüket és az elhelyezkedésüket összhangba hozzuk, és figyelmet fordítsunk a munkaadók mentális felkészítésére is. Az önkormányzatoknak a közlekedés és a gyermekek elhelyezésének megoldásában szükséges segítséget nyújtaniuk, a parlamenti törvényhozásnak pedig széles körű párbeszédre támaszkodva kell a kedvezményeket az igényekhez igazítani, míg a jogosulatlanok általi igénybevételt megakadályozni. A képviselőnő kiemelte, hogy a közeljövőben kerül az Országgyűlés elé az „Esélyt a gyermekeknek program", amelyhez uniós források is érkeznek majd.

Gellai Józsefné, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség szakértője, a gyomaendrődi Városi Gondozó Intézet nyugalmazott vezetője hozzászólásában kiemelte, hogy a mindenek előtt olyan jogszabályokat kellene hozni, amelyek lehetővé teszik a rész-munkaidőben, az osztott munkavégzésben vagy a távmunkában történő foglalkoztatást.
Az önkormányzatok jó példáit bemutatva Fodor Antalné Szigetszentmiklós alpolgármestere hangsúlyozta, hogy csak közös fellépéssel és az élethez igazodó jogszabályokkal lehet előrelépést elérni úgy, hogy a problémák megoldásába minden esetben bevonjuk az érintetteket. A civil szervezetek pedig kiemelkedő szerepet töltenek be a befogadók, az elfogadók és a fogyatékkal élők közötti közvetítésben.
A Budapesti Esélyek Háza vezetője, Császár Rózsa bemutatta az Esély Házak országos hálózatát, ahol az érintettek jogi tanácsadást, képzést és hasznos információkat kaphatnak.
Dani Gyöngyi mozgássérült olimpikon a konferencián bemutatott, a hat diszkriminált társadalmi csoport - a romák, a fogyatékosok, a homoszexuálisok, a nők, az 50 év felettiek, valamint a vallási meggyőződésük miatt megkülönböztetettek - életet megismertető, MTV által készített kisfilm egyik szereplője saját életével szolgáltatott jó példát sorstársainak.
A konferencia tapasztalatait összegezve a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség nyilatkozatot bocsátott ki, melyben kijelölte a fogyatékkal élő nők társadalmi bevonásához szükséges lépéseket.

KERETES:

Nyilatkozat

Tudatában annak, hogy a fogyatékkal élő nők segítésének társadalmi elfogadtatása hosszan tartó folyamat, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség missziót vállal a szükséges társadalmi szemléletváltás előmozdítására.  Ennek érdekében átfogó stratégiát dolgoz ki az a konferencián megkezdett párbeszéd folytatására minden érdekelt fél bevonása céljából. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség tervezi az internetes honlapján véleménycsere és tanácsadás lehetőségének biztosítását, valamint személyes találkozók szervezését a hazai és európai unióbeli döntéshozók és az érintettek részvételével.
E folyamatban meghatározó szerepet szán a médiának, amely a jó példák felmutatásával bátoríthatja, mind a fogyatékkal élőket, mind a segíteni akarókat arra, hogy a közösen orvosolható társadalmi és munkaerő piaci problémákat összefogással oldják meg

Galánfi-Rónyai

Képaláírás:

Ülnek: Dani Gyöngyi mozgássérült vívó olimpikon és férje
Állnak (balról-jobbra): Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke, Dr. Gurmai Zita, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke,
Herczog Edit, európai parlamenti képviselő.