Évi 15 ezer forintból lehet majd fűteni egy 50 négyzetméteres átlagos lakást abban a Budapest XIII. kerületi 100 lakásos passzív bérházban, amelynek alapkövét 2013. június 27-én rakta le Tóth József kerületi polgármester és Tolnay Tibor, a generál kivitelező Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A 2,2 milliárd forintos beruházási költség, amelyet az önkormányzat maga finanszíroz, 15-20 százalékkal több, mint egy hagyományos ház építési költsége - mondta a polgármester az alapkő letételekor. A teljes alapterület 12,5 ezer négyzetméter, amelynek fele jut a lakásokra - tette hozzá Tóth József.

A kerületi önkormányzat 2002-ben adta át az első bérházát, eddig 500 új bérlakás épült meg, 8 milliárd forintból. Ebből 1,1 milliárd forint volt a pályázaton nyert támogatás - ismertette az adatokat a polgármester. A passzívházbeli lakások lakbéréről ősszel dönt a képviselő testület, és akkor határozza meg a bérbeadás egyéb feltételeit is. Az első lakók jövő nyár elején költözhetnek.

A passzív ház lényege az, hogy egy jó hőszigetelésű burok veszi körbe, amely nem engedi a hőt se be, se ki, cserébe viszont géppel kell szellőztetni. A fűtéshez szükséges kevés energiát ebben az épületben talajszondás hőszivattyúval állítják elő, vagyis a föld hőjével fűtenek.

Eddig Magyarországon a legnagyobb passzív lakóház egy 6 lakásos társasház volt - mondta Nagy Csaba, az Archikon Kft. vezető tervezője. Európában is ritka az ekkora passzívház - tette hozzá. A Jász-Fáy-Zsinór és Reitter Ferenc utcák által határolt területen épülő ház lakásai három tömbben helyezkednek el, 40, 50 és 60 négyzetméteres alapterülettel. A zöld udvar alatt lesz a mélygarázs.

Az elkészült házat a Darmstadt Passivhaus Institut minősíti majd. A minősítés elnyerésének egyik kritériuma az, hogy a fűtési hőigény nem lehet több mint 15 kilowatt négyzetméterenként és évente. Ez másfél köbméter földgáz energiatartamának felel meg.

Forrás: MTI