Hogy mi is az érpataki modell, arról mindent elmond a következő rövidhír. Valamelyik péntek délután érkezett a bejelentés: Újfehértóról ismeretlen személy ellopott egy autót. A bejelentést követően a rendőrök értesítették az érpataki külterületen helyismerettel rendelkező, és szinte állandóan mozgó mezőőri szolgálat külterületi akció csoportjának tagjait. A nyomok alapján sikerült az elkövető mozgását behatárolni. Belátva, hogy kocsival nincs lehetőség menekülni, a tettes a lopott autót hátrahagyva elmenekült. Bár tolvaj egyelőre menekülőben van, a rendőrök értékes nyomokat rögzítettek, így azonosítására elfogása után van remény. A gépkocsi ellenben szűk óra alatt megkerült. Talán, ha a bűnöző tisztában van az érpataki modellel, másfelé veszi útját.

Kezdődött minden a közbiztonság helyreállításával: 2007-ről 2008-ra kétharmaddal csökkent a bűncselekmények száma, 2008-ról 2009-re ismét kétharmaddal, míg a korábbi mindössze körülbelül öt százalékos felderítési arányt közel 70 százalékra növelték. „Az élhető település kialakításának elvrendszere és módszertana” – nevezi el törekvését Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán. E meghatározás cseppet sem fellengzős, amennyiben a mintát számos település igyekszik átvenni Orosz úréktól. Itt jegyezzük meg: Érpatakon kevesebb mint 2000 ember él. Azért fontos ez, mert adódik a kérdés: az itt elért eredményeket vajon lehet-e alkalmazni egy nagyvárosban? „Mindenhol alkalmazható” – hangzik a polgármester kategorikus válasza. „Most éppen Miskolcnak igyekszünk segíteni. Azért elvrendszer és módszertan, mert nem függ lakosságszámtól, mérettől.” Orosz Mihály Zoltán mindjárt hoz is egy példát. „Kistelepülésen nincsen akkora apparátus, mint egy nagyban, ugyanakkor a kisebb létszámú egység sokkal könnyebben mozgatható, másrészt egy városban kevésbé ismerik egymást az ott élők, ami adott esetben nehezíti a felderítést.

Eleddig kizárólag rendfenntartásról, bűnmegelőzésről, bűnüldözésről eset szó. Az érpataki modell, valamiféle rendőrségi szisztéma lenne? „A modell lényege, hogy a település vezetőjének minden törekvése a rend irányába történjék. Amennyiben rend lesz, erősödik, élénkül a közösség, ami visszahat a rendbontások sorvasztására” – fogalmazza Orosz Mihály Zoltán. Mielőtt egy szűk kisebbséget üldöző „rendőrfalu” képe jelenne meg a tisztelt olvasó előtt, fontos leszögezni: a törvény – miként ez rendjén való – Érpatakon mindenkire egyformán vonatkozik. Itt a zéró tolerancia értelmében, mindegy, az illető ki fia, borja, amennyiben éjszaka hangoskodott, hajnalban már mehet is közunkára. Úgy tartják: legközelebb majd idejében lefekszik. „Nincs kivételezés. Nálunk nem fordulhat elő, hogy valaki azért kapjon támogatást, mert végrehajtja azokat a minimális előírásokat, amiket mások természetes módon megtesznek” – világítja meg az egyenlőségi elv érvényesítésének logikáját a polgármester. „Ennek értelmében a minimum betartásáért nem jár segély, kizárólag szankció a be nem tartásáért.”

Az önkormányzat természetesen nem kizárólag bűnmegelőzési testület módjára működik. A legsúlyosabb probléma az emberek megélhetésének biztosítása. A falu majdnem minden háza körül akad gazdálkodásra alkalmas terület, azonban jó részük sajnos parlagon hever. Miként segít az áldatlan helyzeten a testület? Saját pénzén előkészítteti a földeket művelésre. Ezután kizárólag a házigazda és családja felelőssége, hogy a kertben ne gaz és dudva nőjön. Ott, ahol mégsem tartják be vállalt kötelezettségüket, az önkormányzat él azzal a lehetőségével, hogy a terület rendezetlensége miatt bírság útján visszaszerzi a szántás költségét. „Rendszeresen összehasonlítottam eredményeinket más településekével, s látva, mi az, amit elértünk, mások pedig nem, alakult ki az elvrendszer” – avat be módszertanába Érpatak első polgára. E módszertan pedig oly eredményes, hogy számosan akadnak kisebb nagyobb városok, falvak, községek, akik komolyan érdeklődnek az érpataki modell iránt.

Herceg Imre