Rend és biztonság. Ezzel a címmel látott napvilágot a Bajnai-kormány közbiztonság erősítését célzó programja. A 10 pontba szedett tervezetnek mindjárt az első passzusa elgondolkodtató. E szerint ugyanis visszavárják a szolgálat ellátására képes nyugdíjas rendőröket, méghozzá - a nyugdíjuk megtartása mellett - minimálbérért. Vajon hány nyugállományú rendőr fogja járőrözés közben a testi épségét veszélyeztetni 71 500 forintért? De a program további pontjai között is bőven találunk vitatható elképzeléseket.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszeter állítása szerint 150 nyugdíjas rendőr jelentkezett az első hívó szóra. Továbbá 200 fő, akik valamilyen okból korábban leszereltek, most ismét magára öltené a mundért. Rajtuk kívül a középiskola befejezése előtt az utcára küldené a miniszter a megemelt létszámú rendőr szakközépiskolák hallgatóit. Persze őket csak korlátozott intézkedési jogkörrel dobnák a feneketlennek tetsző mélyvízbe.

Egy új fogalom: településőrség

Újabb merész ötlet a tíz pont között a településőrség felállítása. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium településenként két őr minimálbéres foglalkoztatását támogatja,  felszerelésüket 80 ezer forinttal segiti. Kivéve azon községekben, városokban, ahol már működik közterület-felügyelet, ott ugyanis a közterület-felügyelők létszámának dupláját is felvehetik, de maximum 40 fős lehet a településőrség. Oly sok mással ellentétben a szűkmarkú kormány erre a programra elkülönített ötmilliárd adóforintot.

Két dologban kivétel nélkül egyetértenek az érintettek: polgármesterek, polgárőrök és rendőrök. Egyfelől nehezményezik - s bizony joggal - a szakmai és társadalmi egyeztetés hiányát. Másfelől az önkormányzatok az őket érő brutális megszorítások közepette nehezen tudják elképzelni, honnan teremthetnének elő plusz forrást a településőrség finanszírozására. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat jelenleg még hivatalban lévő elnöke úgy emlékszik, ők kezdeményezték a településőrség felállítását a rendőrségnél, s az igazságügyi szerveknél. Ugyanakkor bizonyos önkormányzatok is lépéseket tettek, hogy településrendőrségeket állíthassanak fel.

Polgárőrök és kamerák

A rend és biztonság programja nem feledkezett meg a polgárőrségről sem. Háromszoros központi támogatást ígértek a szervezetnek a befolyt adókból. E summa sem teszi semmissé a településőrség felállításában rejlő kritikai élt, azaz hogy azért kell ez az új közrendfenntartó forma, mert sem a polgárőrség, sem a rendőrség nem végezte megfelelően a munkáját.

Az emberek létszáma mellett a technikai eszközparkot is növelni kívánja a kormány. Ennek megfelelően még egyszer annyi térfigyelő kamerát helyeznek el, mint amennyi napjainkban pásztázza köztereinket. Az erre szükséges 1,5 milliárd forint, mint mondják, már rendelkezésre áll uniós forrásokból. A Kormányszóvivői Iroda tudatta: „Ahol megjelennek a kamerák, csökken a bűnözés, a térfigyelő kamerákkal védett lakó- és közterületek biztonságossá válnak." Márpedig ezt el kell hinnünk, nem tehetünk mást, ugyanis semmilyen hivatalos felmérés nem készült a térfigyelő kamerák felszerelésének és a közbiztonság javulásának összefüggéséről.

Szomorú statisztika

Kettőszázhetvenhat település tartozik a bűnözés szempontjából átlagosnál veszélyeztetebbek közé. Ez szám már önmagában sem alacsony, de ha azt is hozzátesszük, hogy e települések mindössze hét megyében találhatók, akkor bizony komorabb a kép, s immár valamiféle bűnözési koncentrációról is beszélhetünk. Tíz rendőrkapitányság igyekszik fenntartani a rendet az említet településeken: a siklósi, a miskolci, az ózdi, a dunaújvárosi, a debreceni, a berettyóújfalui, a hevesi, a karcagi, a záhonyi, illetve a nyírbátori.

A Századvég Alapítvány megbízásából a Forsense közvélemény-kutatása arra volt kíváncsi, miként vélekednek a megkérdezettek a közbiztonságról. Száz válaszadóból 40 kifejezetten rossznak értékeli Magyarország közbiztonságát, újabb 47 százalékuk közepes értékelést ad, s mindössze 11 százalék azok aránya, akik kiválóra osztályoztak. A nem megfelelő közbiztonság okait szociális helyzettel, illetve az elszegényedéssel magyarázták a kutatásban résztvevők. Legrosszabb a helyzet, a válaszadók szerint a fővárosban és a kétezer főnél nagyobb községekben, a legjobb pedig a megyeszékhelyen. Érdekes, hogy a saját lakóhely megítélésekor jobb eredmények születtek. A kettőezernél nagyobb települések polgárainak magasabb a biztonságérzete, ugyanez a kistelepüléseken a legalacsonyabb.

A polgári seriff

A településőrség kormányzati elképzelések szerint, megalapozná az önkormányzati rendőrséget. Netán ezt a tervet is a spórolni vágyás ihlette? Tavalyelőtt a rendőrség, a határőrség és az állomány képzéséért felelős oktatási főigazgatóság 290 milliárd forintból gazdálkodhatott, majd a rendőrség és határőrség összevonása után, tavaly már csupán 251 milliárdból. Ez az összeg idén 198 milliárdra zsugorodott. Ugyanakkor a jövő évi költségvetés drasztikusan kevés pénzt juttat vissza az adófizetők befizetéseiből az önkormányzatok számára. Ilyen helyzetben pedig - finoman fogalmazva - merészség önkormányzati rendőrséget vizionálni.

De van egy hagymázosabb vízió is, a seriff-rendszer bevezetése. A Hajdú-Bihar megyei Polgár szocialista polgármestere, Tóth József már be is jelentette: január 1-én szolgálatba áll a rábízott város seriffje. „A sértettek gyakorta panaszkodnak arra, hogy a rendőrök inkább lebeszélik a feljelentésről, vagy esetenként látszatintézkedéssel tudják le a panaszost, mintsem ténylegesen intézkednének. A kisebb súlyú, de számában sokkal több esetet jelentő szabálysértések, az apró jogellenes cselekmények, a közterület rendjét sértő események, az úgynevezett bagatellként kezelt ügyekben az önkormányzatnak számadással tartozó helyi szereplők eredményesebben tudnának eljárni, mint a több 10 kilométerre lévő város (Polgár esetében Hajdúnánás) rendőrkapitánysága." - fogalmaz tanulmányában a polgári polgármester. És hogy miért pont amerikai import elnevezést aggatnak az új önkormányzati alkalmazottra, arról Tóth József így ír: „A seriff elnevezés csak abból a szempontból érdekes, hogy ez fejezi ki talán leginkább a településhez tartozást, s azt hogy a helyiek választják meg és hogy nekik tartozik számadással." A rendbiztos, csendbiztos, avagy csendőr szavak nyilván nem ilyen kifejezők.

Vadász Botond